Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

Svéd kutatók egy olyan génre bukkantak, amely protektív hatású az izomsorvadással szemben. 

A tífuszbaktérium sejtekbe jutását gátolni lehet ezetimibbel, így a fogékony szervezetek ellenállóképessége növelhető.

Legújabb alapkutatási eredmények szerint a vér-agy gát őrszem sejtjei a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem immun- hanem  endothelialis eredetűek.