Koleszterincsökkentőkkel a fertőző betegségek ellen?
A tífuszbaktérium sejtekbe jutását gátolni lehet ezetimibbel, így a fogékony szervezetek ellenállóképessége növelhető.
Nem is gondolná az ember, hogy a kardiovaszkuláris betegségek, stroke prevenció miatt szedett ezetimib hatásos lehet akár a tífusszal szemben is! A Duke Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint ugyanis létezik egy olyan génvariáns, mely a koleszterinanyagcsere befolyásolása mellett fokozza a Salmonella typhi fertőzés iránti fogékonyságot. Állatkísérletes modelljükben a zebrahalat (más néven zebradániót) sikerült ezetimibbel ellenállóbbá tenni a fertőzéssel szemben.
Azt a kérdést, hogy miért fogékonyabbak bizonyos emberek a fertőzésekkel szemben, míg mások védettek maradnak, már a 20. század elején is megfogalmazták New Yorkban, mikor is egy Mary Mallon nevű ír bevándorló több, mint 50 embert fertőzött meg tífusszal, miközben ő egészséges maradt. A köznyelvben csak „tífusz Mary”-ként emlegetett szakácsnő esete is hozzájárult ahhoz az elképzeléshez, mely szerint bizonyos emberek genetikusan védettek egyes fertőzésekkel szemben. A genetikai fogékonyságot vagy védettséget bizonyítani ugyanakkor nehéz. Sokszor nem lehet eldönteni, hogy az illető azért marad egészséges, mert nincs kitéve a fertőző ágensnek vagy mert genetikailag kódolt a védettsége. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha tényleg megtörténik az expozíció, akkor vannak-e további protektív tényezők?
A kérdéseket gyakorlatba ültetve először sejtkultúrákkal folytak kísérletek. Több száz egészséges emberből nyert sejtvonalat tettek ki Salmonella typhi baktériumoknak. (A kórokozókat minden esetben zölden fluoreszkáló anyaggal jelölték.) Az expozíciót követően azt vizsgálták, hogy milyen arányban veszik fel a sejtek a baktériumot. A várakozásoknak megfelelően bizonyosak nagyobb csíraszámban internalizálták azokat. A kérdés az volt, mi szabja meg a kórokozó felvételének mértékét? Kutatásaik során jutottak el a VAC14-es génhez, melynek expresszióját hozták összefüggésbe a baktériumok sejtbe történő felvételével. Amennyiben az említett gént kiütötték, a baktériumok egyszerűen elárasztották a mintát, a sejtek körül zölden világítottak. Váratlan volt a felfedezés, hogy a gént hordozó, fertőzésre fogékonyabb sejteknek magas a koleszterintartalma. Később derült arra fény, hogy a Salmonella a koleszterint használva internalizálódik a sejtbe.
A kísérletet a laborból kivíve, Vietnamban került sor a folytatásra. Az országban a tífusz endémiás. A vizsgálatokhoz 1000 vietnámi embertől gyűjtöttek vér- iletve DNS mintát. Az emberek egyik fele már átesett, másik fele még nem esett át a tífuszon. A VAC14-es gén után kutatva azt találták, hogy annak hordozása jelentősen emeli a betegség kockázatát. A kérdés az, hogy van-e mód a VAC14 kifejeződését módosítani illetve ezáltal lehet-e javítani a megfertőződés esélyein? Itt kezdődtek a zebrahalakkal folytatott kísérletek. A halakat vizébe ezetimibet tettek, majd megfertőzték azokat tífusszal. Tapasztalataik szerint a zebradániók nagyobb eséllyel ürítették ki a baktériumot és éltek túl így, mint a kontroll csoportban.
A kutatás következő lépéseként a vizsgálatokat egereken is megismétlik, egy retrospektív vizsgálatban pedig a koleszterincsökkentőket szedő emberek fertőzéseit veszik górcső alá. Ezen felül szeretnék azonosítani azokat a kórokozókat is, melyek koleszterint használnak a sejtekbe jutáshoz.
Forrás: Science Daily
