Hazánkban a bejelentett zoonózisok száma enyhén csökkenő trendet mutat, ennek ellenére jelentős gazdasági, társadalmi és közegészségügyi terhet jelentenek. Az újonnan felbukkanó fertőzések többsége is zoonotikus eredetű (pl. COVID-19, majomhimlő).
A COVID-19 járványra nem elég oltás és gyógyszer kifejlesztésével reagálni, be kell fejezni a környezetpusztítást, mert a COVID-19 után újabb zoonózis pándémiák alakulhatnak ki.
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Egészségügyeink
2017-02-06
A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya a közelmúltban társadalmi vitát kezdeményezett az orvoslás és az egészségügy alapvető kérdéseiről. Jelen tanulmány – a szerző előadásából kiindulva – az orvoslás céljait, e célok önkéntes és szabad követésének jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit, fenntarthatóságát vizsgálja.
A zoonózisok komoly veszélyt jelentenek az emberiség egészségére és fenntartható fejlődésére. (45) Az emberi fertőző betegségek nagy része és az újonnan megjelenő kórokozók döntő többsége zoonózis. Diagnosztizálásukat a sokszor nem jellegzetes tünetek nehezítik, (46) ezért a klinikai tüneteken, jeleken túl az epidemiológiai helyzet ismerete is fontos.
A fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberektől tradicionálisan a hasmenéses, az ikteruszos és a kiütéses beteg ellátását várják el, és ilyen tünetek miatt utalják fertőző osztályokra a betegeket. A HIV-pozitív betegeket az újabb, tervezett centrumok megnyitásáig az Egyesített Szent István Szent László Kórházba irányítják. A modern infektológia azonban már régóta nem csupán a hagyományos fertőző betegségekkel foglalkozik. A konzíliumok során általában azt kérdezik az infektológustól, milyen antibiotikumot kapjon a beteg. Az infekciók felismerése és ellátása ennél komplexebb megközelítést igényel. Az infektológus jelenlétére szükség volna valamennyi kórházban, az infektológiai szemléletre pedig az egészségügyi ellátás minden területén.
Magyarországon is egyre nagyobb számban igazolják a kutyák és macskák bőrférgességét, megjelent a szívférgesség. A köztigazda szúnyogok emberbe is beolthatják a kórokozót.
Orvostovábbképző Szemle Különszámok 20 éves jubileumi különszám
OTSZ Online >> Rovatok >> Jubileumi különszám
2014-01-13
Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy az élő kórokozók okozta betegségek elleni küzdelem kétségtelen eredményei ellenére a járványos betegségek nem tűntek el. A HIV/AIDS felbukkanása szemléletváltozást eredményezett, egyértelművé téve, hogy a fertőző betegségek leküzdése globális feladat. Az „egy a világ – egy az egészség” gondolatának megszületését az a felismerés motiválta, hogy a világon felbukkanó járványok többsége az állatvilágból származik. Az antimikrobás szerek fejlesztése leállt, a multidrug- és pánrezisztens kórokozók terjedésének megakadályozásában pedig a megelőzésre helyeződött a hangsúly. A járványos betegségek elleni küzdelemben a védőoltások fejlesztése jelenti az előrelépést. Más problémákat kell megoldani az egészségügyi ellátással kapcsolatos és másokat a klímaváltozással, a természeti katasztrófákkal és a fegyveres konfliktusokkal összefüggő fertőzések esetén.
Az újabb vírusfertőzések európai megjelenését/terjedését számos tényező befolyásolja. Különösen jelentős szerepet játszanak benne a vírusokat terjesztő vektorokra ható klimatikus változások, a vakcináció elégtelen volta, a nagy méreteket öltő turistaforgalom és áruszállítás.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.