Észak felé terjed a dirofilariosis
Magyarországon is egyre nagyobb számban igazolják a kutyák és macskák bőrférgességét, megjelent a szívférgesség. A köztigazda szúnyogok emberbe is beolthatják a kórokozót.
A globális felmelegedés hatására hazánk éghajlata is változik. Ennek a változásnak a következményeként korábban nem észlelt vagy igen ritka parazitás megbetegedések megjelenésére, gyakoribbá válására lehet számítani. Kutyákban, macskákban számos bélféreg lakhat veszélyeztetve nem csak a házi kedvencek, hanem gazdáik egészségét is. E bélférgek terjedését az évente egyszer –oltáskor- elvégzett féregtelenítés nem állíthatja meg, hiszen az nem tudja megszakítani az összes féreg szaporodási ciklusát. A Dirofilaria-fajok végleges gazdái (melyekben teljes kifejlettséget elérve szaporodni is képesek) a ragadozók, így az emberek közelében élő kutyák és macskák is. Ezek a fonálférgek indirekt fejlődésű paraziták, ami azt jelenti, hogy fejlődésükhöz köztigazdák szükségesek, ezek az ún. igazi szúnyogok (Culicidae), melyek a fertőzött állat (kutya, macska) vérében keringő féregfejlődési alakokat (mikrofiláriákat) veszik fel a vérszívás során. Hőmérséklettől függően 2-3 hét alatt a szúnyog testében kialakul a fertőzőképes lárva, amely egy újabb vérszívás alkalmával a szúnyog szájszervein keresztül jut be az új gazdaszervezetbe. A szúnyog alkalomszerűen emberbe is beolthatja mindkét (D. repens, D. immitis) parazitát.
A magyar állat- és közegészségügyi eredmények elismeréseként Budapesten tartották a 4. Nemzetközi Dirofilaria és Angiostrongylus Kongresszust (FEDAD) 2014.július 2-4 között. A 30 országból érkezett mintegy 150 résztvevő igen intenzív szakmai munkát folytatott –tudtuk meg dr. Fok Évától a FEDAD Szervezőbizottságának elnökétől. Igen fontos, hogy itt egyszerre kaphattunk képet az állatok fertőzöttségéről és a humán dirofiariosis alakulásáról, hiszen egy megelőzhető betegség térhódítását csak az állat- és humán-egészségügy szoros összefogásával lehet meggátolni. Magyar nyelven ezeknek a zoonózisoknak részletes ismertetését az Epinfo 21. évf. 24. számában (2014. június 20.) találjuk meg, tudatta dr Kucsera István a Szervezőbizottság társelnöke. A magyar kutyák bőrférgessége emelkedő tendenciát mutat a korábbi évekhez képest, dr. Jacsó Olga és mtsai eredményei pedig azt mutatják, hogy a szívférgesség is igazolható Magyarországon. Különleges meglepetés volt a dr. Simanovszky Zoltán „Szívférgesség- csak egyszerűen” magyarul már elérhető animációs filmjének angol nyelvű premiere. Ez utóbbit minden, a téma iránt érdeklődő és ugyanakkor felüdülést kereső kollega és állattartó számára melegen ajánlom.
