Szignifikánsan növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát a szabad szemmel nem látható, BMI-vel nem kifejezhető, rejtett zsigeri zsírszövet.

A naponta egyszer, kapszula formájában szedhető Pep19 igen kedvező hatásokat mutatott a zsigeri zsírtömeg csökkentésében és az alvásminőség javításában is.

A fibroblaszt növekedési faktor 21 (FGF21) zsírszövetben történő aktiválása számos pozitív változást okozott a kísérleti egerek anyagcseréjében.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A születéskor várható élettartam folyamatosan növekszik, melynek hatásá­ra az idősek aránya világszerte fokozatosan emelkedik. Az öregedés során a hipotalamusz-hipofízis tengely működése módosul, ezáltal az endokrin és a metabolikus folyamatok többrétű változása észlelhető. A fiziológiás és patológiás eltérések megítélése, kezelése ezért egyes esetekben nagy kihívás a klinikusok számára. Ebben a cikkben az életkorral járó hormonális eltéréseket, a hipotalamusz-hipofízis és endokrin mirigyek különböző ten­gelyeinek, a kalcium- és csontanyagcsere, valamint a glükózhomeosztázis életkorral összefüggő változásait tárgyaljuk.

Finn kutatóknak sikerült leírniuk az elhízás és a szervezetben megjelenő gyulladás közötti kapcsolat folyamatát.

Három cikk szerzői is az vizsgálják, hogy milyen szerepe legyen a testtömegindexnek (BMI) aaz elhízás meghatározásában, és helyes-e az elhízás betegségként való meghatározása.

Egy kis esetszámú, egészséges embereken végzett alvásmegvonásos kísérletben összefüggést találtak az alváshiány és a hasi elhízás között.

Még mindig kevés az ismeretünk a zsírszövet működése és a testtömeg alakulása között ahhoz, hogy ezt az elhízás megakadályozása érdekében eredményesen használhassuk.

A fogyókúra-gyógyszertan, illetve az evés- és testsúlyzavarok nemzetközi hírű professzorai a rangos bostoni orvosi hetilapban körvonalazzák, amit ez idő szerint az egyik leggyakoribb kórállapot biokémiai-élettani hátteréről, következményeiről, életmódi, gyógyszeres és sebészi kezeléséről tudunk.

New England Journal of Medicine, 2017. január