Az elhízás pontosabb meghatározásának lehetősége

A három állásfoglalás mindegyike 2024. július 22-én jelent meg az Annals of Internal Medicine című folyóiratban. Az egyikben  a szerzők óvatosságukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban az elhízás meghatározásához nem csupán a BMI-t használják, megjegyezve, hogy ez a mérőszám továbbra is hasznos népességszintű és klinikai eszköz marad az elhízás kezelésére, különösen a faji és etnikai csoportokon belül. Egy másik tanulmány szerzői azonban rámutattak, hogy az ázsiai népességben az elhízás meghatározására 2004 óta alkalmazott alacsonyabb BMI-határértékek használata részben azért nem megfelelő, mert nem veszi figyelembe a különböző ázsiai csoportok közötti heterogenitást. A harmadik cikkben  az Annals egyik szerkesztője figyelmeztetett arra, hogy az elhízás újabban kizárólag „betegségként”, történő megfogalmazása akaratlanul is erősítheti azt az előítéletet, amely ellen harcolni kívántak.

Az Európai Elhízástudományi Társaság (EASO) nemrégiben kiadott keretrendszere az elhízás meghatározásában a BMI-n túlmutatóbb megközelítést követel: „Fontos hangsúlyozni, hogy az elhízás kezelésének és kezelésének szélesebb körű céljai vannak, mint csupán a testsúlycsökkentés, és magukban foglalják az elhízással kapcsolatos szövődmények megelőzését, megoldását vagy javítását; a jobb életminőség és mentális jólét elérését; valamint a fizikai és szociális funkciók javítását”.„A kezelés kezdetén személyre szabott terápiás célokat kell kitűzni az elhízás stádiumának megfelelően, figyelembe véve a rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket, a lehetséges mellékhatásokat vagy kockázatokat és a beteg preferenciáit. Az elhízás mozgatórugóit és a kezelés lehetséges akadályait is meg kell beszélni a beteggel”.

Annak ellenére, hogy a BMI nem tesz különbséget a zsír és a sovány testtömeg között, a mérőszám még mindig erősen korrelál a zsírtömeggel, valamint a szív- és érrendszeri kockázattal és a halálozással, és ezt hasonlóan teszi a faji és etnikai csoportok között. Klinikai szempontból a BMI korrelál a kettős röntgenabszorpciós méréssel (dual x-ray absorptiometry) mért tömeggel, de meghatározása sokkal egyszerűbb és olcsóbb. A derékkörfogat mérése további információkat szolgáltathat a zsigeri zsírról és a betegségek kockázatáról, de nehezebb standardizálni. Egy javaslat szerint az elhízás értékelésére figyelembe kell venni a testsúly időbeli változását a korai felnőttkor óta.

Dr. Luca Busetto az EASO keretrendszer első szerzője szerint a BMI mellett meg kell becsülni a magas kockázatot jelentő hasi zsírszövet mennyiségét - a derékkörfogatot - (amely még megfelelő BMI esetén is  igen erős összefüggést mutat a kardiometabolikus szövődményekkel) és az antropometriai értékelést egy teljes klinikai értékeléssel és stádiumbeosztással kell összekapcsolni.

Milyen következményekkel jár az elhízás betegségként való kezelése

Dr. Christina C. Wee, az Annals of Internal Medicine vezető helyettes szerkesztője szerkesztőségi cikkében azt írta: „A diagnosztikai kihívásokon túlmenően az elhízás kizárólag betegségként való megfogalmazása, nem szándékolt következményekkel járhat”.

Ha kizárólag az elhízás biológiai okaira összpontosítunk, miközben figyelmen kívül hagyjuk a pszichoszociális, kulturális, környezeti és viselkedési összefüggéseket, az alááshatja a közegészségügyi és szakpolitikai erőfeszítéseket, hogy foglalkozzunk ezekkel a tényezőkkel - érvelt Wee. Az elhízás  betegségként történő definiálása azt az üzenetet küldi, hogy csak azokat szükséges kezelni, akiknél a túlzott elhízásból eredő betegség manifesztálódik, - és ebből az következik, hogy a kontinuumon azok, akiknél még nem manifesztálódott betegség, nem kapnak kezelést. Más kockázati tényezőkkel, például a magas vérnyomással vagy a diszlipidémiával szemben az elhízás kezelésére szolgáló gyógyszereket általában nem finanszírozzák a biztosítók.

Az újabb elhízás elleni gyógyszerek magas költségei igen korlátozzák a klinikusok lehetőségeit. Az anyagi támogatás megszerzéséhez el kellene dönteni, hogyan lehet az elhízás kockázatát kellő pontossággal és méltányossággal a legjobban meghatározni, és konszenzusra jutni arról, hogyan lehet a kezeléseket az egyes betegekhez igazítani és rangsorolni.

Bár az EASO kitart az elhízás betegségként való meghatározása mellett, kiáll azon holisztikus megközelítésre vonatkozó javaslat mellett, amely a kezelési módokat a kockázat és a mentális, funkcionális és orvosi károsodások szövődményeinek jelenléte szerint dönti el, és szorgalmazza, hogy az elhízott betegek már a betegség tünetmentes fázisában se maradjanak kezelés nélkül. „Ez olyan lenne, mintha a cukorbetegséget csak a nefropátia kialakulása után, vagy a magas vérnyomást csak a stroke bekövetkezte után kezelnénk. A tüneti szakasz megelőzése az elhízás kezelésének része, még a testsúlycsökkentésen túl is.”

Forrás:

Cuevas AG and Willett WC: Weighing In on the Body Mass Index: Addressing Criticisms and Embracing Purpose Annals of Internal Medicine 23 July 2024 https://doi.org/10.7326/M23-3391

Simar S. Bajaj SS, Zhong A, Zhang AL, and Stanford FC: Body Mass Index Thresholds for Asians: A Race Correction in Need of Correction? Annals of Internal Medicine 23 July 2024 https://doi.org/10.7326/M24-0161

Wee CC: Framing Obesity Beyond Disease: The Unintended Consequences of Not Casting a Wider Net Publication: Annals of Internal Medicine 23 July 2024 https://doi.org/10.7326/M24-0884