A tüdőrákszűrés mára elfogadott módszere az alacsony dózisú CT-szűrés. Ahhoz azonban, hogy a kívánt populációszintű hatást elérjük, a megfelelő radiológiai értékelésen túl pontosan kivitelezett, számos diszciplínát ma­gában foglaló szűrőprogramra van szükség.

A súlyos asztmás betegek a teljes asztmás populáció kis hányadát, ám önmagában is heterogén csoportját alkotják, amelyet a legtöbb esetben multimorbiditás jellemez. A súlyos asztma társbetegségek hálózatában értékelendő, ami befolyásolhatja a terápiaválasztást is, hiszen a társbeteg­ségek egy részénél a súlyos asztma biológiai kezelései hatékonyak, mások viszont a gyakori vagy tartós szisztémás szteroidkezelés következménye­ként lépnek fel. A súlyos asztma megfelelő kezelésének sarokköve a társ­betegségek felismerése és adekvát ellátása, ami optimálisan a társszakmák együttműködésével valósulhat meg.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világszerte jelentős morbiditási és mortalitási tényező. A diagnózishoz megfelelően elvégzett légzésfunkciós vizsgálat szükséges. A gyógyszeres kezelés alapja a hosszú hatású inha­lációs hörgtágítók használata, melyeket a betegek egy részénél inhalációs kortikoszteroiddal egészítünk ki.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség világszerte jelentős morbiditási és mortalitási tényező, gyakran együtt jár más betegségekkel, amelyek ront­hatják az alapbetegség tüneteit, a funkcionális teljesítményt és az életminő­séget, emellett növelhetik a kórházi kezelés kockázatát és a mortalitást is.

A heterogén betegségcsoportot alkotó intersticiális pneumóniák 2025-ös klasszifikációja a korábbihoz képest jelentős különbségeket fogalmazott meg. Az új klasszifikáció a radiológiai és szövettani mintázatokat veszi ala­pul, és kiterjed az ismert eredetű intersticiális tüdőbetegségekre is. A szö­vettani mintázatokon belül két nagy csoportot különít el, az intersticiális reakciótípusok és az alveolusokat kitöltő reakciótípusok csoportját. A jelen összefoglaló az új klasszifikációra építve ismerteti ezt a jelentős betegségcsoportot.

A szívelégtelenség gyakori, prognosztikailag jelentős kórkép. Az alapellátás feladata a korai klinikai gyanú, a differenciáldiagnosztika, a point-of-care diagnosztikai eszközök integrálása a minél korábbi felismerés érdekében, ezáltal javítva a kimenetelt.

 A krónikus tüdőbetegségek ellátásának egyik legnagyobb kihívása, hogy a tünetek gyakran lassan, szinte észrevétlenül alakul­nak ki. A beteg fokozatosan alkalmazkodik a csökkenő terhelhetőséghez, a visszatérő köhögést vagy nehézlégzést pedig sokáig nem tekinti kivizsgálást igénylő panasznak. Mire orvoshoz fordul, a kóros folyamat már érdemben befolyásolhatja életminőségét és későbbi kilátásait. A korai felismerés ezért a tüdőgyógyászatban is elengedhetetlen, hogy a megfelelő ellátást időben kezdjük el. Szimpóziumunk közleményei ezt a felisme­réstől a diagnózison át a terápiás döntésig vezető folyamatot járják körül.

A Nano-ERASER polimer nanogélrendszer a PTBP1 nevű fehérje lebontásán keresztül gyógyító hatású terápia lehet.

Az otthoni oxigénterápia új korszaka elhozta a valódi szabadságot a rászorulók részére. A modern, hordozható oxigénkoncentrátorok (portable oxygen concentrator – POC) végleg kiváltják a nehéz, merev oxigénpalackokat. Mivel a környezeti levegőből állítják elő az oxigént, sosem fogynak ki, nem igényelnek újratöltést, ráadásul alacsony súlyúak, akkumulátoros kivitelük révén bárhová szaba­don magunkkal vihetők. A rendszer előnyeiről Dr. Varga Jánost, a Semmelweis Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának professzorát kérdeztük.