A Német Hepatitis C-Regiszter adatai szerint az AbbVie új HCV elleni készítményei ugyanolyan eredményesen alkalmazhatók a mindennapi gyakorlatban, mint a klinikai vizsgálatok során. 

Az USA járványügyi hivatalának (CDC) becslése szerint évente hat ameri­kaiból egy kap ételmérgezést. A betegség leggyakoribb okai vírusok (pl. norovírus), baktériumok (pl. Salmonella, Escherichia coli, Campylobacter, Listeria) és paraziták (pl. Toxoplasma gondii, Giardia). A végleges diagnózis csak széklettenyésztéssel vagy más, bonyolultabb laboratóriumi vizsgálat­tal állapítható meg. Ételmérgezés gyanújakor az empirikus kezelést már e vizsgálatok eredményének megismerése előtt el kell kezdeni. Az empirikus terápia lényege a tünetek kezelése, a klinikailag dehidrált betegek rehidrálása és antibiotikum adása. Az ételmérgezéseket jelenteni kell a helyi és állami egészségügyi szerveknek.

A Society for Maternal-Fetal Medicine (SMFM) dokumentuma összefoglalja a terhességben előforduló hepatitis B kockázatait, diagnosztikáját és terápiáját, valamint a vertikális transzmisszió megelőzésének lehetőségeit. A dokumentum célja, hogy segítséget nyújtson a klinikusoknak a kockázatokkal és kezeléssel kapcsolatos felvilágosításhoz, ha a hepatitis B felszíni antigén (HBsAg, hepatitis B surface antigén) meghatározása pozitív eredményt adott.

Az EMA április 15-én bejelentette, hogy az Európiai Únióban a krónikus hepatitisz C- vírus (HCV) fertőzés kezelésére  törzskönyvezett 6 direkt ható antivirális szer vizsgálatát kiterjeszti, hogy felbecsülje, növelik-e a májrák kiújulásának kockázatát.

A fázis IIIb TURQUOISE-III vizsgálatban a Viekirax + Exviera kombináció valamennyi krónikus GT1b HCV-fertőzött, kompenzált májcirrózisos (Child‑Pugh „A” stádium) betegekben tartós virológiai választ eredményezett a kezelést követő 12. héten.  

A nők és a férfiak különböznek egymástól biológiai értelemben, a társadal­mi szerepeikben és szociokulturális viselkedésükben is vannak eltérések. Miként hozható mindez kapcsolatba a fertőző betegségekkel? A nemi hova­tartozás befolyásolja a fertőzésre való hajlamot, az immunválaszt és a fertőző betegségek lefolyását is. Ez az áttekintés elsősorban a vírusfertőzések során megmutatkozó nemek közti különbségeket mutatja be, valamint részletezi azok klinikai konzekvenciáit.

Az antibiotikumok nélkülözhetetlenek a súlyos fertőzések leküzdésében. A haszon és a kockázat arányát figyelembe véve kell arra törekedni, hogy a beteg a legmegfelelőbb készítményt kapja. A választásnál az antibiotiku­mok potenciális – rendszerint idioszinkráziás jellegű – májkárosító hatását is figyelembe kell venni. A gyógyszer okozta májkárosodás lehet átmeneti és enyhe, de heveny májelégtelenséghez is vezethet. Az antibiotikummal összefüggő súlyos májkárosodások megoldását a májátültetés jelenti.

A gyógynövények ugyanúgy lehetnek többé vagy kevésbé hatásosak, mint a konvencionális medicina gyógyszerei, de ugyanúgy lehetnek mellék­hatásaik is. A gyógynövények hepatotoxicitásával kapcsolatos esetköz­lések száma viszonylag kicsi, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ilyen mellékhatásaik bizonyosan ritkák, hiszen sokan az orvosuk tudta nélkül szedik e szereket. Az irodalmi adatok szerint a nálunk is elterjedt gyógynövények közül különösen a csombormenta, a gamandor, a maté, a vérehulló fecskefű és a fekete nadálytő készítményeinek használatakor jelenthet a hepatotoxicitás komoly veszélyt.

Az 1980-as és ’90-es évektől a nyugati médiában előtérbe került az idealizált férfiizomzat népszerűsítése, és az androgén szteroid használatot a hiva­tásos sportolóktól fokozatosan átvette a lakosság szabadidősportot űző része is. A számos, hivatalosan tiltott termékhez vagy az interneten lehet hozzájutni, vagy egyes étrend-kiegészítőkbe rejtve forgalmazzák azokat. A szintetikus androgének használata főleg a fiatal férfiak körében terjedt el, ezért fontos az ő tájékoztatásuk a súlyos mellékhatások veszélyéről.

A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos orvosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűjtötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közleményeit. Ezúttal az elmúlt év gasztroenterológiai „slágereit” tekinti át Dr. Nagykálnai Tamás.