A családorvosi praxisban gyakorta panaszolt tünet a külső akusztikus stimulus nélküli zajészlelés, azaz fülzúgás. A sokszor idiopátiás tünet legfőbb feltárt oka a szenzorineurális halláscsökkenés. Fülészeti, vaszkuláris, neopláziás, neurológi­ai, farmakológiai, fogászati és pszichés tényezők is állhatnak a háttérben. A ki­vizsgálás során kizárandók a súlyosabb betegségek, így a Ménière-szindróma, a vesztibuláris schwannoma. Csaknem minden esetben timpanometriával kiegé­szített audiometriás vizsgálatot kell végezni. Neurológiai képalkotó vizsgálatra vagy a vesztibuláris működés elektronisztagmográfiás vizsgálatára is szükség lehet. A tá­mogató betegtanácsadást már a kezdő kivizsgálás alkalmával meg kell kezdeni.

Ödéma olyankor jöhet létre, amikor az erekből kapilláris filtrációval kijutó folyadék mennyisége meghaladja a nyirokáramlás folyadékelvezető kapacitását. A gyor­san, szisztémásan kialakuló, ujjbenyomatot tartó ödémát idejében diagnosztizálni és kezelni kell. Az alsó végtag(ok) krónikus ödémája vénás elégtelenséget jelez­het. Ha a duplex ultrahang nem igazolja a mélyvénás trombózist, MR-venográfiára lehet szükség. Az obstruktív alvási apnoé kétoldali lábödémát okozhat. A tömött, ujjbenyomatot nem tartó ödémaként jelentkező limfödéma lehetséges okai: tumor, trauma, korábbi medencei műtét, lágyéki limfadenektómia, korábbi sugárkezelés.

A cerebrális vénás és sinus-thrombosis (CVST) a stroke viszonylag ritka altípusa. A fiatalok és a középkorúak körében a CVST jóval gyakrabban – nagyjából háromszor olyan gyakran – fordul elő a nők körében, mint a férfiaknál.