A T-sejtek átprogramozása a korábbi eljárásoknál sokkal célzottabb és hatásosabb módszernek tűnik az autoimmun eredetű encephalitis kezelésére.

Egy új elemzés szerint a vírusos fertőzések, például influenza miatt kórházba került betegekben a későbbiekben nagyobb valószínűséggel fordulnak elő neurodegeneratív állapotok, például Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór.

A COVID-19 nem csak a sokfajta és gyakori neurológiai szövődmények miatt veszélyes, hanem mert hosszú távon növelhetik a neurodegeneratív betegségek előfordulását és súlyosságát.

A COVID-19 betegség akut fázisán túl, az infekciós tüneteket megelőzően és azokat követően korai és késői neurológiai tünetek megjelenésére kell számítanunk. Az akut szakban valószínűleg direkt gyulladásos és auto­immun folyamatok, míg a korán (hetekkel később) és későn (hónapokkal, akár évekkel később) megjelenő neurológiai tünetek hátterében para- és posztinfekciós mechanizmusok játszanak szerepet. A COVID-19-et kísérő neurológiai tünetek felismerése és értelmezése azok további gondos kli­nikai megfigyelésén, a betegek követésén és a majdani epidemiológiai vizsgálatok eredményein múlik.

A granulomatózus tüdőbetegségek hátterében leggyakrabban valamilyen fertőző betegség áll. A diagnózis felállításakor figyelembe kell venni a szóba jöhető kórokozók járványügyi tulajdonságait, a vizsgált személynél fennál­ló, megbetegedésre hajlamosító tényezőket és a patogének kimutatásával kapcsolatos nehézségeket. Jelen tanulmány sorra veszi a legfontosabb kórokozókat, valamint segíti a kezelőorvost a megfelelő mikrobiológiai és patológiai vizsgálatok kiválasztásában.

 A nyálmirigybetegségek gyulladásos, bakteriális, virális és daganatos kórképeket ölelnek fel. A heveny szialoadenitisz fájdalommal, gennyesedéssel, duzzanattal jár, s antibiotikummal, nyálmirigymasszázzsal, folyadékpótlással, a nyáltermelés foko­zásával gyógyítható. A vírusos kórképek közül a mumpsz és a HIV-fertőzés terápiája a háttérben álló betegség ellen irányul. Visszatérő vagy idült szialoadenitisz a gyer­mekkori visszatérő parotitisz és a szialolitiázis. A gyulladás hátterében gyakran kő vagy szűkület áll, a kezelés célja az elzáródás megszüntetése. A nyálmirigyek – zö­mükben jóindulatú – daganatai fájdalmatlan szoliter csomókként jelennek meg a nyakon. A kórisme képalkotó vizsgálatokkal és biopsziával állítható fel.

A CDC tisztségviselője szerint a kanyarós esetek ismételt szaporodása aggodalomra ad okot. A megbetegedés terjedésének egyik oka, hogy 12 amerikai gyermek közül 1 nem kapta meg időben az MMR oltást. Dr. Suchat felhívja az egészségügyi dolgozók figyelmét, hogy a lázzal, kiütéssel, és egyéb kanyaró-szerű tünetekkel járó betegség esetén gondoljanak kanyaróra is. 

Korábbi vizsgálatok szerint a doxycycline hatásos volt a Creutzfeld-Jakob betegség in vivo és in vitro modelljeiben, és azok a CJD-s betegek, akiket doxycycline-nel kezeltek, tovább éltek. 

Az újabb vírusfertőzések európai megjelenését/terjedését számos tényező befolyásolja. Különösen jelentős szerepet játszanak benne a vírusokat terjesztő vektorokra ható klimatikus változások, a vakcináció elégtelen volta, a nagy méreteket öltő turistaforgalom és áruszállítás. 

A kullancsok által közvetített megbetegedésekről számtalan közlemény, információ jelenik meg, ennek ellenére a betegségek kórismézése, kezelése terén még mindig sok a bizonytalanság. Szinte nincs olyan tünet, amelyet ne hoztak volna összefüggésbe pl. a Borrelia fertőzéssel. Az Infektológiai Szakmai Kollégium és a szakemberek ajánlásait szem előtt tartva, saját tapasztalataink alapján ismertetjük a különböző kórképek lefolyását, diagnosztikáját és kezelését.