Vírusfertőzések és neurológiai megbetegedések
Egy új elemzés szerint a vírusos fertőzések, például influenza miatt kórházba került betegekben a későbbiekben nagyobb valószínűséggel fordulnak elő neurodegeneratív állapotok, például Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór.
- Koleszterin és neurodegeneratív betegségek
- A COVID neurológiai komplikációit jelző plazmabiomarkerek
- A bél szerepe a demenciában
- Demencia – halálok vagy alapbetegség?
- Új vizsgálati teszt Alzheimer-kór diagnosztizálására
- A gyulladás és neurodegeneráció időbeli és oki kapcsolata sclerosis multiplexben
A Neuron folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kutatók 22 összefüggést találtak a vírusok és az idősebb embereknél gyakran előforduló neurológiai állapotok között. Az egy vagy több neurodegeneratív állapottal, például az Alzheimer-kórral, a Parkinson-kórral, az amiotrófiás laterális szklerózissal (ALS), a demenciával és a sclerosis multiplex-szel kapcsolatba hozható vírusok közé tartozott az influenza, az agyvelőgyulladás, a herpesz, a hepatitis, a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás és az övsömör kialakulásáért felelős kórokozó. Dr. Andrew B. Singleton (National Institute of Health) és szerzőtársai arra figyelmeztettek, hogy eredményeik nem azt bizonyítják, hogy ezek a vírusok okozzák az említett neurodegeneratív rendellenességeket.
"A neurodegeneratív rendellenességekre nagyon kevés hatékony kezeléssel rendelkezünk, viszont mindegyik esetén nagyon sok kockázati tényezőt ismerünk." – mondják. "Eredményeink alátámasztják azt az elképzelést, hogy a vírusfertőzések és a kapcsolódó idegrendszeri gyulladások gyakori – és esetleg elkerülhető – kockázati tényezői lehetnek az ilyen típusú rendellenességeknek."
A tanulmányban összesen 800.000 orvosi kartont tartalmazó két adatsort elemeztek egyet Finnországból és egyet az Egyesült Királyságból. A COVID-19 miatt kórházba került betegek adatait nem vették be az elemzésbe.
A legtöbb vírusfertőzés kapcsolatba volt hozható a generalizált demencia kialakulásával. A vírusos agyvelőgyulladás kórokozójának kitett embereknél 20-szor nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak Alzheimer-kórt, mint azoknál, akiket nem fertőzött meg ez a vírus. Mind az influenza, mind a tüdőgyulladás vírusa összefüggésbe volt hozható - a sclerosis multiplex kivételével- az összes vizsgált neurodegeneratív rendellenességgel. A súlyos influenzás esetek jelentettek a legnagyobb kockázatot a legtöbb betegség esetén.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy az általuk elemzett betegek nem egyszerű megfázástól szenvedtek, fertőzéseik annyira súlyosak voltak, hogy kórházi kezelésre szorultak. "Mindazonáltal az a tény, hogy az általánosan használt vakcinák csökkentik a tanulmányban megfigyelt számos vírusos betegség kockázatát vagy súlyosságát, felveti annak lehetőségét, hogy az oltások hatására a neurodegeneratív rendellenességek kockázata is mérséklődik" mondta Dr. Michael Nalls, a tanulmány társszerzője.
A vírusfertőzöttség és a neurodegeneratív rendellenesség diagnózisa között eltelt idő vonatkozásában azt tapasztalták, hogy legtöbb vírus esetén a fertőzést követő 1 éven belül volt magas a neurodegeneratív rendellenesség kialakulásának kockázata. De hat olyan vírus-betegség kapcsolat volt, ahol a fertőzés után 5-15 év múlva alakult ki a betegség.
Azok a védőoltások, amelyek a vizsgált vírusok némelyikével szemben rendelkezésre állnak, mindenképp csökkenthetik az e vírusfertőzések nyomán kialakuló neurodegeneratív betegségek kockázatát.
Források
Levine K. S., Leonard H.L., Blauwendraat C. et al: Virus exposure and neurodegenerative disease risk across national biobanks. Neuron January 19, 2023 DOI:https://doi.org/10.1016/j.neuron.2022.12.029
National Institutes of Health: "Could a viral illness increase chances of developing Alzheimer's or other neurodegenerative disease?"