A gyakori, sürgős vagy éjszakai vizeletürítés idősebb férfiak esetében összefüggésbe hozható a korai halálozás fokozott kockázatával.

A génterápia folyamatosan fejlődő speciális kezelési eljárás. Módszere a be­tegségért felelős hiányzó gén pótlása, a genetikai információ átíródását gátló tényezők kiiktatása, a kórosan működő gén kiütése, és különféle gén­szerkesztési eljárások. A közlemény a neurodegeneratív és neuromuscularis betegségek génterápiás lehetőségeit ismerteti.

Az áttekintő közlemény a jelenlegi ajánlások tükrében bemutatja a bé­ta-blokkolók szerepét az ischaemiás szívbetegség kezelésében. Az antiischaemiás hatásmechanizmusuk bemutatásán túl, kitér szerepükre a klinikum szempontjából fontos akut és krónikus coronaria-szindróma kezelésében.

A zöldhályog (glaucoma) Magyarországon a vezető vaksági okok egyi­ke. A betegség gyanúja fel kell hogy merüljön a kockázati tényezők felderítésekor, a diagnózis minél korábbi felállításához pedig szük­ség van az idegrostréteg és látóidegfő vizsgálatára, a látásfunkciók küszöbperimetriával történő elemzésére, illetve a csarnokzug állapotának értékelésére gonioszkópiás vizsgálattal. A glaucomás betegek állapotát rendszeres időközönként kontrollálni szükséges, az állapot súlyosságától, a kezelés sikerességétől és az ahhoz való adherenciától függően.

A mastocytosis ritka megbetegedés. A 2016-os WHO-klasszifikáció a mieloproliferatív neoplasmák között, külön entitásként azonosítja. A be­tegség kialakulása többnyire a c-kit (D816V) mutációhoz köthető. Van bőrre lokalizált és szisztémás forma. A kóros hízósejtek szervinfiltrációt, illetve spontán aktiválódásuk a masztocitaaktivációs tüneteket eredményezhetik.

Különböző okok és patológiai folyamatok vezethetnek vastagbélnyálkahár­tya-gyulladáshoz, a colitisek kialakulásához. A klinikai tünetek (székelési zavarok, gyakran hasmenés, véres széklet, alhasi görcsös jellegű fájdal­mak, tenesmus) egyértelműen a vastagbélre terelik a gyanút, ugyanak­kor a kolonoszkópos lelet a perdöntő, ahol a makroszkópos kép mellett a szövettani vizsgálat, valamint a bakteriológiai és székletvírus-vizsgálatok segítenek a diagnózis megfogalmazásában.

A szív és az endokrin rendszer szorosan együttműködnek. A szívben terme­lődnek és a szívre hatnak egyes kardiális hormonok, de perifériás endokrin szervek által termelt hormonok is befolyásolják a szívműködést. Az endokrin rendszer zavarai jelentkezhetnek elsődlegesen szívpanaszok formájá­ban is. A cikkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy milyen fontos az endokrin faktorok ismerete, valamint az interdiszciplináris szem­lélet a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában és kezelésében.

A hypertonia és a 2-es típusú cukorbetegség együttes jelenlétük felgyor­sítja a célszervkárosodások és a szövődmények fellépését. A folyamat megállítása az optimális vércukorkontrollon túl a célvérnyomás elérésén, a szervvédelemmel bíró vérnyomáscsökkentők alkalmazásán, a diabeteses anyagcserezavart rontó szerek kerülésén és leginkább a pontosan végzett nem gyógyszeres kezelésen múlik. 

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

Az alfa-blokkoló tamsulosin segítheti az 5 mm-esnél nagyobb kövek távo­zását, valamint megrövidítheti az expulziós időt és a kórházi bennfekvés időtartamát (B szintű ajánlás, metaanalízisek és közepes minőségű véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok alapján.) Hatásosnak bizonyult az alfuzosin, a doxazosin és a silodosin is, e szerek alkalmazását azonban gyakrabban kísérik mellékhatások.

A modern gyógyászatban a gyógyszerkölcsönhatások nem kapnak mindig a súlyuknak megfelelő figyelmet.