A D-vitamin-hiány rendkívül gyakori. Bizonyos esetekben előnyös lehet a D-vitamin-szint gyors rendezése. A bemutatott vizsgálatban két per os D-vitamin-feltöltési protokollt vizsgáltak 69, D-vitamin-hiányos személy­nél. A 25(OH)D-szint átlagos növekedése szignifikánsan magasabb volt a gyors telítő dózisban részesült csoportban, mint mérsékelt telítő dózis alkalmazásakor. Klinikailag jelentős mellékhatást nem észleltek. A gyors telítő dózis szignifikánsan jobban emelte a D-vitamin-szintet.

A csontokat érintő Paget-kórban egy vagy több, fokozott csontforgalommal jellemzett terület jelenik meg a csontrendszerben, általában felnőttkorban. A leggyakoribb tünet a fájdalom. Natív röntgenfelvételek készítését és a szérum alkalikusfoszfatáz-szintjének meghatározását javasolják az első diagnózis felállításához, illetve csontizotóp-vizsgálatot a betegség kiterje­désének megítéléséhez. Kezelésként nitrogént tartalmazó biszfoszfonátok adhatók aktív betegségben, illetve ha fennáll a szövődmények – ízületi gyulladás, a testtartás megváltozása, hallásvesztés, idegi kompressziós szindróma vagy osteosarcoma – kockázata. A jelentős szövődmények ki­alakulása előtt megkezdett terápia kedvező kimenetellel kecsegtet.

Ma már széleskörűen ismert, hogy a D-vitamin korábban számon tartott feladatainál jóval szélesebb hatásspektrummal rendelkezik. Diabetesben a megfelelő D-vitamin-ellátottság kiemelt jelentőségű. A közlemény átte­kinti a D-vitamin metabolizmusát, fő hatásait és részletesen foglalkozik az inzulinszekréciót és az inzulinhatást érintő mechanizmusokkal. Kiemeli a vitaminnak a diabeteses neuropathia kialakulásában és kezelésében, valamint a coronaria-betegségben betöltött szerepét. Hangsúlyozza a cu­korbetegek D-vitamin-ellátottságának rendszeres ellenőrzését és nem ki­elégítő vagy elégtelen volta esetén a pótlás indokoltságát.

Az osteoporosis a csonttömeg csökkenésével, a csontszerkezet károsodásával, a csont minőségének romlásával jellemezhető kórkép, amelyben a csontbontás mértéke/sebessége meghaladja a csontépítését. Az osteoporosis korai felismerése alapvetően fontos, csakúgy, mint a csonttörések kialakulásának lehetőség szerinti elkerülése.

A szérum kalciumszintjének eltérései gyakoriak, és mindig diagnosztikai erőfeszítéseket kell tennünk a kiváltó ok feltárására. A klinikai gyakorlat­ban segít ebben a parathormonszint meghatározása. Számos tünet ese­tén gondolnunk kell a hypo- vagy a hypercalcaemia lehetőségére. Mind a hypo-, mind a hypercalcaemia kezelendő, mert rövid és hosszú távú következményeik jelentősek. A hypocalcaemia életveszélyes szívritmus­zavarokat, izomgörcsöket, akár laryngospasmust okozhat, míg a szérum tartósan emelkedett kalciumszintje – a kiváltó októl függetlenül – fokoz­za az atherosclerosis, a kardiovaszkuláris halálozás és a nephrocalcinosis kockázatát.

A coeliakia a magyar lakosság több mint egy 1%-át érintő autoimmun kór­kép, melynek jelen ismereteink szerint egyetlen kezelési módja az egész életen át tartó szigorú gluténmentes diéta. 

Az elsősorban az élelmiszer-adalékanyagok kiterjedt alkalmazása miatt jelentősen megnőtt foszforbevitel nemcsak a vesebetegeknek káros, hanem az egészséges populációban is növeli a szív-ér rendszeri betegségek és a cu­korbetegség kockázatát. A legkönnyebben megvalósítható és legolcsóbb foszforbevitelt csökkentő eljárás az állati fehérjék, elsősorban a húsok, hentesáruk, tejtermékek fogyasztásának csökkentése. A legnagyobb ered­ményt az élelmiszer-adalékokat tartalmazó ételek – vagyis a feldolgozott, félkész és gyorsételek – mellőzésével, a helyben termő, friss alapanyagokból otthon elkészített ételek előtérbe állításával tudjuk elérni.

Bár számos vizsgálat igazolta, hogy alacsony szérum 25-hidroxivitamin D koncentráció mellett gyakrabban és súlyosabb formában jelennek a meg a kognitív zavarok, nem világos, hogy mennyi D-vitamin pótlás szükséges a kognitív funkciók javításához, illetve a szellemi hanyatlás kivédéséhez.  

Az idő előtt történő születés jelentős hatással van az endokrin és anyagcsere-folyamatok posztnatális alakulására, e működések érése ugyanis a megszületés által törést szenved. Jelen munka célja a koraszülöttek metabolikus csontbetegségének rövid összefoglalása.

Veseelégtelenségben a csontanyagcserét és a kardiovaszkuláris rendszert érintő kórfolyamatok elsődleges oka a foszfátretenció. A krónikus vesebetegséggel járó csontásványianyagcsere-zavar kezelése során a csontanyagcsere rendezése mellett kiemelt szempont a kardiovaszkuláris kockázat csökkentése. A kezelés fő pillérei: a foszfátretenció megakadályozása, a iatrogén hypercalcaemia elkerülése; a D-vitamin-hiány megszüntetése; a parathormon-termelés szuppressziója kalcimimetikummal; valamint autonóm mellékpajzsmirigy-működés esetén invazív beavatkozás. A cikk a vesebetegek halálozásához nagyban hozzájáruló patomechanizmus felvázolása után részletezi a jelenleg elérhető terápiás lehetőségeket.

Kulcsszavak: D-vitamin, foszfátkötők, hypercalcaemia, hyperphosphataemia, kalcimimetikumok, krónikus vesebetegség, parathormon, renális osteodystrophia, szekunder hyperparathyreosis, vaszkuláris kalcifikáció