Az akut vesekárosodás a glomeruláris filtrációs ráta gyors csökkenésé­vel járó tünetegyüttes. A súlyosság szerinti besorolásnál a vizeletürítés mennyisége és a kreatininszint emelkedése a mérvadó. Etiológiája szerint az akut vesekárosodás lehet prerenális, renális és posztrenális. A kezelés részét képezi a volumenstátusz fenntartása, a folyadékpótlás izotóniás krisztalloidoldattal, a volumentúlterhelés megszüntetése vízhajtókkal, a nefrotoxikus gyógyszerek adásának felfüggesztése, a gyógyszerek dó­zisának a vesefunkcióhoz történő igazítása. Komplex gondozással mérsé­kelhető a kórházi mortalitás és a progresszió kockázata.

A kardiovaszkuláris prevenció igen fontos területe és bizonyíté­kokkal alátámasztottan hatékony eleme a lipidszintek csökken­tése. Dr. Márk Lászlót, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház (Gyula) főorvosát arról kérdeztük, mi a teendő, ha az erre a célra elsőként választandó sztatinokat a beteg nem tolerálja, vagy nem érhető el alkalmazásukkal a célérték.

Bár a 2021-es évben a pandémia kérdései uralták az orvosi szakirodalmat és az egészségügyi híreket, de jelentős előrelépések történtek a kardiális betegségek és a stroke-kutatások terén is. Az American Heart Association (AHA) összefoglalta az általa legjelentősebbnek tartott 2021-es az obesitas, a magas vérnyomás, a diabetes, a szívelégtelenség, a veseműködési zavarok és a stroke területén elért eredményeket, de a precíziós orvoslás gyakorla­tának fejlődéséről is sok szó esett.

Különböző okok és patológiai folyamatok vezethetnek vastagbélnyálkahár­tya-gyulladáshoz, a colitisek kialakulásához. A klinikai tünetek (székelési zavarok, gyakran hasmenés, véres széklet, alhasi görcsös jellegű fájdal­mak, tenesmus) egyértelműen a vastagbélre terelik a gyanút, ugyanak­kor a kolonoszkópos lelet a perdöntő, ahol a makroszkópos kép mellett a szövettani vizsgálat, valamint a bakteriológiai és székletvírus-vizsgálatok segítenek a diagnózis megfogalmazásában.

Bár egy új, retrospektív elemzés eredményei összefüggést mutattak a sztatinok és az újonnan kialakuló demencia között, de kutatók ezt cáfolják

A fázis III INSPIRATION-S vizsgálat közepes dózisú atorvasztatin adagolásának hatásait vizsgálta súlyos COVID-19 betegeknél, vegyes eredményekkel.

A vaszkuláris elváltozásoknak a neurodegenerációhoz való hozzájárulását megismerve alternatív lehetőségeket találhatunk a demencia késleltetésé­re. Ebben a megfigyeléses kereszt- és hosszmetszeti vizsgálatban a maga­sabb LDL-koleszterin korrelált a neurodegeneráció biomarkereivel, illetve a sztatinszedés az enyhe kognitív károsodás jobb kimenetelével járt együtt.

A vénás fekélyek elsődleges oka a vénás reflux vagy elzáródás okozta vé­nás hypertensio. Fizikális vizsgálat során a vénás fekélyek általában sza­bálytalanok és sekélyek, élesen határoltak, és gyakran csontos kiemelke­dések felett helyezkednek el. A beteget fekélyek kezelésében jártas szakorvoshoz kell utalni, ha a fekély nagy vagy hosszú ideje áll fenn, illetve nem reagál megfelelően a konzervatív kezelésre.

A COVID-19 betegség igen kifejezett légzőszervi elégtelenség kiváltása révén, valamint a kórokozó, a SARS-CoV-2 koronavírus terjedésének kiemel­kedő gyorsasága okán az egész humán egészségügy jelenlegi legnagyobb problémáját jelenti.

Az időskori lipidcsökkentésnek igazodnia kell a beteg, a betegség és a gyógyszerek eseti jellemzőihez.