A sztatinok nem befolyásolják a kognitív funkciókat
Bár egy új, retrospektív elemzés eredményei összefüggést mutattak a sztatinok és az újonnan kialakuló demencia között, de kutatók ezt cáfolják
A 65 évesnél idősebbek primer prvenciós célból adott alacsony dózisú aszpirin hatásait elemző ASPREE vizsgálatban a demencia korrigált kockázata nagyjából 30%-kal emelkedett azon sztatint használók körében, akik kiindulási kognitív funkcióik alapján a legalacsonyabb kvartilisbe tartoztak egy összetett tesztpontszám alapján. (Minél magasabb volt a kvartilis kiindulási kognitív pontszáma, annál kisebb volt a demencia kockázata (P<0,001)). A vizsgálatba kerüléshez legalább 78-as pontszámot kellett elérni a módosított Mini-Mental State Examination (3MS) vizsgálaton, ami normál kognitív állapotnak felel meg.
Az Ausztráliában és az Egyesült Államokban ASPREE vizsgálatba vont 19 000 fő a napi alacsony dózisú aszpirint és placebót kapott.Kiinduláskor a résztvevőknek nem volt ismert kardiovaszkuláris betegségük, demenciájuk vagy fizikai fogyatékosságuk. A betegeket sztatinterápia szerint nem randomizálták.
A tanulmány azt mutatta, hogy az aszpirin használata szignifikánsan nem előnyösebb sem a fogyatékosságmentes túlélés, a halálozás és a demencia, sem pedig a kardiovaszkuláris események tekintetében 4,7 éves medián időtartam alatt. Korábbi adatoknak megfelelően viszont valamivel több súlyos hemorrágiás esettel járt együtt.Egy késöbbi elemzés szerint az aszpirin nem növelte sem az enyhe kognitív károsodást, sem a kognitív hanyatlást, sem pedig a demencia kockázatát.
A sztatin hatást vizsgáló post-hoc elemzésben szereplő 18 846 beteg átlagéletkora 74 év volt, 56,4%-uk nő volt, 31,3%-uk szedett sztatint a vizsgálat kezdetén. A demencia előfordulása 1000 személyévre vetítve 6,91, illetve 6,48 volt a sztatinokat szedők és a sztatinokat nem szedők esetében. A kognitív változásokat a 3MS és három másik validált teszt segítségével követték nyomon és az eredményeket beszámították az összetett pontszámba.
A valószínűsíthető Alzheimer-kórnak tekintett demencia előfordulása 2,97 és 2,65 volt a sztatinokat szedők és a sztatinokat nem szedők esetében. A vegyes megjelenésű demencia előfordulási gyakorisága 3,94, illetve 3,84 volt.
A többváltozós elemzésekben nem volt szignifikáns különbség sem az általános sem a különböző altípusokba sorolható demencia kockázatában. Az adatokat demográfiai, kardiovaszkuláris életmódbeli kockázati tényezőkkel, a demenciát is tartalmazó családi kórtörténettel,az ASPREE randomizációs csoportot és a négy kognitív teszt egyéni pontszámait figyelembe véve korrigálták.
A miokardiális infarktus kialakulására vonatkozó eredmények a demenciáéhoz hasonlóan alakultak,csakúgy, mint a kiindulási lipidek és a lipofil sztatinok, például az atorvastatin vagy a simvastatin, illetve a hidrofil sztatinok, köztük a pravastatin és a rosuvastatin használatának hatását mutató adatok.
Szignifikáns korrelációt figyeltek meg az összetett kognitív pontszámok és a kiindulási sztatinterápia között; a magasabb pontszámok esetén, ami jobb kognitív teljesítményre utal, alacsonyabb volt a demencia és altípusainak kockázata. A sztatinok a legalacsonyabb kognitív teljesítmény-kvartilisben összefüggésbe hozhatók a demencia incidenciájával. Ez az összefüggés valószínűleg a kohorsz magas életkorából adódik.
Még széleskörű kovariáns-kiigazítással is nehéz a lehetséges torzítások ellenőrzése. A sztatinadagokra, amelyekkel a betegeket kezelték, nem tér ki az elemzés, és a vizsgálati időszak alatt elért LDL-C-szintek sem ismertek. A mostani elemzés és a korábbi bizonyítékok nagy része alapján úgy tűnik, hogy a lipidcsökkentés rövid távon nincs hatással a kognitív funkciókra, függetlenül a kiindulási LDL-C-szinttől és az alkalmazott gyógyszerektől. Továbbá, a sztatinkezelésben részesülő betegek között nagyobb valószínűséggel fordult elő cukorbetegség, magas vérnyomás, krónikus vesebetegség és elhízás, amelyek mindegyike köztudottan növeli a kognitív hanyatlás kockázatát, és ahogyan az várható volt, a sztatint használók ezért szignifikánsan alacsonyabb pontszámokat értek el a globális kogníció és az epizodikus memória terén.
A sztatinkezelés és a kiindulási neurokognitív képességek között megfigyelt korreláció újabb hipotéziseket támaszt, melyeket randomizált, kontrollált vizsgálatokban kellene elemezni.
Folyamatban van egy prospektív vizsgálat atorvastatinnal, amelynek elsődleges végpontja a demenciát is tartalmazza. A STAREE (Statin Therapy for Reducing Events in the Elderly) Ausztrália-szerte zajlik, várhatóan 18 000 fő bevonásával, az elsődleges eredmények 2022 végére várhatóak.
Az Egyesült Államokban 20 000 idősebb beteg bevonásával zajló PREVENTABLE (Pragmatic Evaluation of Events and Benefits of Lipid- Lowering in Older Adults) vizsgálatszintén atorvastatinra vagy placebóra randomizál, és várhatóan 5 év múlva fejeződik be. Az elsődleges végpont az új demencia vagy tartós fogyatékosság.
Mindkét vizsgálat hozzájárul a sztatinok esetleges hatásaira vonatkozó megfelelő következtetések levonásához. Várhatóan a rövid távú lipidcsökkentő terápia, beleértve a sztatinkezelést is, nem befolyásolja a kognitív funkciókat, nem vezet demenciához vagy akár enyhe kognitív károsodáshoz (MCI) azoknál az idős betegeknél, akik szív- és érrendszeri elsődleges megelőzés céljából szedik a gyógyszereket.
