Egy most megjelent taiwani vizsgálat igazolta, hogy a tágult, nagy visszerekkel rendelkező felnőtteknél ötször nagyobb esély van egy mélyvénás trombózis kialakulására.

Az áttekintő közlemény az idült májbetegség talaján kialakult heveny máj­elégtelenség új, egységes meghatározásából kiindulva elemzi a kórkép hepatikus és extrahepatikus prognosztikus tényezőit, biomarkereit, terá­piájának lehetőségeit. Hangsúlyozza a veseelégtelenség prognosztikus je­lentőségét, valamint azt, hogy a kórlefolyást nagymértékben befolyásolják a bakteriális fertőzések és egyéb, szisztémás gyulladással járó állapotok.

A hepatocelluláris karcinóma (HCC) gyakori, rossz prognózisú daganatos betegség, melynek előfordulása folyamatosan nő. A megfelelő kezelés ki­választását számos tényező befolyásolja, köztük a májfunkció, a tumorok mérete és száma, illetve a portális hipertenzió vagy kísérő betegségek je­lenléte. A cikk áttekintést ad arról, hogy HCC esetében mely kuratív vagy palliatív kezelések jöhetnek szóba. 

Az érmalformációk klinikai és genetikai elkülönítése segíti a kórformák egészségügyi vonzatainak megértését, a lefolyás jobb előrejelzését. A hát­térben álló genetikai eltérések leírása a jövőben a klasszifikáció fontos eleme lesz. A sebészi beavatkozásokat kiegészíthetik vagy helyettesíthetik olyan intervenciós kezelések, mint az etil-vinilalkohol kopolimerrel történő embolizáció, az arteriovenózus malformációk multiplex odavezető artériáinak elzárása a nagy drenáló vénák embolizációjával vagy a mikrocisztás nyirokér-malformációk bleomycines kezelése.

Az Orvostovábbképző Szemle új számának Szimpózium rovata a háziorvosok érdeklődésére számító három, látszólag különböző nefrológiai témát tárgyal. Az első közlemény a háziorvosi gyakorlatban előforduló típusos vizeleteltérésekre hívja fel a figyelmet három esetismertetés kapcsán. Az észlelt vizeleteltéré­seket azonban nemcsak urológiai, ha­nem – mint azt a másik két közlemény is mutatja – örökletes kórképek, pri­mer vagy szisztémás vesebetegségek is okozhatják, amelyek már gyermekkor­ban is megnyilvánulhatnak. A cikkek és kommentárok egyúttal lehetőséget adnak az újabb nefrológiai ismeretek, elsősorban az idült vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) új irányelvének bemu­tatására, elsősorban a hazai háziorvosi gyakorlat szempontjából.

Az American Urological Association frissített ajánlást tett közzé a tünetmentes mik­roszkópos hematúriával kapcsolatosan. A fő okok a húgyutak fertőzése, jóindula­tú prosztatahiperplázia, húgyúti kövesség; 5%-ban áll fenn rosszindulatú húgyúti elváltozás. Ha a mikroszkópos hematúria a szakszerű antibiotikumkezelés után is fennmarad, akkor kivizsgálásra van szükség. Nefrológiai és urológiai kivizsgálást in­dokolnak a vizeletben talált diszmorf vörösvérsejtek, a fehérjevizelés, az emelkedett kreatininszint, a magas vérnyomás. A felső húgyutak multifázisos CT-urográfiával, az alsó húgyutak cisztoszkópiával vizsgálhatók legjobban. Ma már nem javasolják a vi­zeletüledék rutinszerű citológiai vizsgálatát.

A szívbetegek rehabilitációjában a rezisztenciaedzés kezd beépülni a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló multidiszciplináris programokba. Az indikáció kiterjedt a szívelégtelenség különböző for­máira is. Az utóbbi években a nagy intenzitású szakaszos tréning is polgárjo­got kapott a szívbeteg-rehabilitációban. Ezek jól kombinálhatók a légzőizomzat edzésével. A gyenge vázizomzat fejleszthető elektromos ingerléssel, excentrikus erőfejlesztő gyakorlatokkal, vibrációs és érleszorításos edzéssel. Mindezek a szív-és tüdőbetegek rehabilitációjának veszélytelen eszközei. Hatásosságuk kísérésére tanácsos az érfunkciók vizsgálata.

A krónikus vénás elégtelenség fontos és gyakori kórkép, becslések szerint 18 és 79 éves kor között hatból egy férfit és ötből egy nőt érint.