A migrén a primer fejfájásbetegségek közé tartozó megbetegedés. Patogenetikai háttere nem teljesen tisztázott, azonban a legelfogadottabb elmélet a trigeminovascularis rendszer kóros aktivitása, és az ezáltal létre­jövő perifériás és centrális szenizitizáció. Ebben alapvetően fontos szerepet tulajdonítanak a calcitonin gén-rokon peptidnek (CGRP).

Amigrén kezelésében újszerű és ha­tékony vegyületek a CGRP támadáspontú humán vagy teljesen humanizált monoklonális ellenanyagok, valamint a CGRP-receptor antagonisták (gepántok).

Az endoszkópos tevékenység során különböző útvonalakon keresztül le­hetséges a fertőzés átvitele. Ez minimálisra csökkenthető az érvényben lévő eszköztisztítási folyamatok betartásával, egyszer használatos tartozékok kizárólagos használatával, a vizsgálóhelyiségek dezinficiálásával és a meg­felelő szintű személyi védőeszközök használatával.

A nők szív- és érrendszeri betegségei ma már külön tudományágat alkotnak. Az életen át tartó hormonális változások befolyásolják a keringési rendszer válaszkészségét a különböző kihívásokra. Menopauza után a kardiovasz­kuláris kockázat megnő, a hormonális védelem hiányában a rizikófaktorok komplex hatása felerősödik, és ennek nyomán a nők halálozási statisztikáit is a kardiovaszkuláris események vezetik. A férfiakkal szembeni eltéré­sek felfedezhetők a tünettan, a diagnózis, a kórlefolyás és a terápia terén is. A kutatás célja a különbségek feltárása és a gyógyítás érdekében való hasznosítása.

A hypertoniás beteg vérnyomáscsökkentő kezelése a kardiovaszkuláris pre­venció elengedhetetlen része. A kezelés klasszikus összetevői kibővültek, mert az életmód-változtatás javaslata és a gyógyszerek kiírása önmagában elégtelen. A kezelés megkezdéséhez hozzátartozik a vérnyomás ajánlást kö­vető megmérése, a betegségtudatos magatartás kialakítása, a nem gyógy­szeres kezelés segítése. A gyógyszeres kezeléshez való terápiahűséget az egytablettás kombinációk elterjedése, a terápiás hatékonyság növelése, a mellékhatások csökkentése biztosítják.

Atartós antikoaguláns terápiában ré­szesülő betegek esetében az elektív invazív beavatkozásra, műtétre való felké­szülés része az antikoaguláns kezelés gon­dos perioperatív megtervezése. A direkt orális antikoagulánsok (DOAC) megjele­nése változást hozott a perioperatív me­nedzsmentben is, hiszen a kumarinokétól eltérő farmakokinetikai tulajdonságok miatt a DOAC-kezelt betegek elektív be­avatkozásai során a jól ismert, megszokott, hagyományos LMWH-bridging nemcsak felesleges, de kifejezetten kerülendő el­járás. 

Az acetazolamid egy ígéretes farmakon a szívelégtelenség kezelésére, amelynek különösen akut dekompenzáció során lehet additív szerepe a kacsdiuretikumok alkalmazásával, mivel tovább fokozza a diuretikus hatást anélkül, hogy jelentősen megemelné a szimpatikus aktivitást vagy a mellékhatások előfordulásának gyakoriságát. Mindez igaz a már diuretikumrezisztenciával rendelkező betegekre is. Ezáltal ígéretes terá­piává válhat abban a legnagyobb mortalitású betegcsoportban, amelynél a kacsdiuretikum-monoterápiával teljes dekongeszciót nem tudunk elérni.

A krónikus vesekárosodás kialakulásának megelőzése, a progresszió lassítá­sa, a szövődmények időben történő felismerése és kezelése a legfontosabb célkitűzések a nefrológiai gondozásban. A krónikus vesekárosodáshoz társuló megemelt kardiovaszkuláris halálozási kockázatban kulcsfontos­ságú a másodlagos mellékpajzsmirigy túlműködése és a hiperfoszfatémia. A megemelkedett szérumfoszfátszintet diétával nem mindig sikerül a króni­kus vesekárosodás stádiumának megfelelően a javasolt szintre csökkenteni, így nagyon gyakran orális foszfátkötő alkalmazása merül fel, mely célból számos új típusú orális készítményt fejlesztettek ki.

A sztatinok igen jelentős szerepet játszanak az atherosclerosis, kitüntetet­ten a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek primer és szekun­der prevenciójában, nemcsak közvetlenül a koleszterinszint csökkentése által, hanem egyéb, úgynevezett pleiotróp hatásokon keresztül is. Míg az orvosi és a laikus közgondolkodásban a gyógyszerek mellékhatásaira ál­talában kevesebb figyelmet fordítunk, mint arra valójában szükség lenne, addig a sztatinokkal kapcsolatban indokolatlanul nagy a félelem az esetle­ges máj- és izomkárosodástól; mind az orvosok, mind a betegek körében. Cikkünk célja, hogy reális képet nyújtson a sztatinkezelés kockázatairól.

A nátrium-glükóz kotranszporter (SGLT)2-gátlók erélyes glykaemiás hatásuk, a betegség kimenetelét módosító tulajdonságuk mellett kísérletes megfi­gyelésekben és kemény végpontú prospektív klinikai tanulmányokban egy­aránt kardio- és renoprotektív természetűnek bizonyultak. Az összefoglaló közlemény áttekinti az atheroscleroticus eredetű szívkárosodás, a szívelég­telenség, valamint a krónikus vesebetegség mérséklésének hátterében álló patogenetikai tényezőket, és a főbb primer és szekunder prevenciós klinikai vizsgálatok eredményét. Megállapítja, hogy e kedvező hatások tükrében az antidiabetikus kezelés hangsúlyai mára módosultak, s előtérbe kerültek az előnyös keringési és/vagy renális hatású szerek, sőt, az SGLT2-gátlók egyes képviselőit nem cukorbetegeknél is alkalmazzák. A diabetológiában primer és szekunder prevenciós helyük egyaránt körvonalazódott, nefrológiai te­kintetben – noha primer prevenciós szerepük is megkérdőjelezhetetlen – ma még nagyobbnak tűnik a szekunder prevenciós jelentőségük.

A penicillinallergia gyakori előfordulásának hátterében többek között a pe­nicillin típusú antibiotikumok gyakori alkalmazása, illetve a penicillinekre jellemző fertőzéshez társuló gyógyszerreakciók, mint például az Epstein− Barr-vírus infekcióhoz társuló maculopapulosus exanthema állnak.¹ Mivel az általános gyakorlat szerint a betegeken jelentkező gyógyszer indukálta reakciók esetén nemcsak a valódi immunmediált adverz reakciókat kiváltó gyógyszerek, hanem a beteg által alkalmazott minden gyógyszer doku­mentálásra kerülnek, nagyon sok beteg fals penicillinallergia bélyeget kap. Tekintettel arra, hogy a penicillin egy nagyon értékes terápiás hatású szer, amelynek helyettesítése nem feltétlenül optimális más antibiotikummal, célszerű a fals „cave penicillin” bélyegeket felülvizsgálni.