Biztonságosak és hatásosak-e a ketogén étrendek a rohamok gyakorisá­gának csökkentésében gyógyszerrezisztens epilepszia eseteiben?

KLINIKAI KÉRDÉS

Kellően hatásosak és biztonságo­sak-e a szájon át szedhető nyákoldó szerek az idült hörghurut és a kró­nikus obstruktív légúti betegség (COPD) heveny fellángolásainak, a betegség időtartamának és a kór­házi felvételek szükségességének csökkentésében?

A kielégítő posztoperatív fájdalomcsillapításhoz az esetek jelentős részé­ben szinergista hatásokkal rendelkező szerek kombinációjára van szük­ség. A tramadol/dexketoprofen összehasonlítása a tramadol/paracetamol kombinációval és placebóval azt mutatta, hogy a multimodális tramadol/ dexketoprofen terápia gyors hatáskezdetet és tartós hatást biztosít. A ha­tások maximális kiaknázása a mellékhatások minimalizálása mellett való­sítható meg.

BMJ Open, 2019. augusztus

A stroke és a szisztémás embolisatio (SE) prevenciója a pitvarfibrilláció kezelésének fontos része. Az alvadásgátlás hagyományos módja K-vitamin-antagonista, legtöbbször warfarin adása. Az utóbbi időben a nem K-vitamin-antagonista típusú orális antikoaguláns (NOAC) szerek fokozatosan átvették a hagyományos antikoagulánsok helyét, kiküszöbölve azok számos hátrá­nyát. A széles körű adatgyűjtésen alapuló ARISTOPHANES vizsgálat szerint apixaban, dabigatran és rivaroxaban szedése mellett ritkábban fordul elő stroke/SE, mint warfarin szedése mellett, a biztonságosságra vonatkozó adatok azonban nem egységesek.

Korábbi esetbeszámolók alapján felmerült a gyanú, hogy az aripiprazolra váltást gyakrabban kísérheti a pszichiátriai tünetek súlyosbodása, mint más antipszichotikumokra való átállás esetén. Egy átfogó adatbázisra épített hosszmetszeti követéses vizsgálat ezt a feltételezést nem igazolta: gyógy­szerváltást követően a teljes vizsgált populáció 14,5%-ában fordult elő klinikailag jelentős tüneti rosszabbodás, de sem a teljes csoportban, sem a különböző szempontok szerint kialakított alcsoportokban nem mutatko zott különbség az aripiprazolra, illetve a más antipszichotikumra átállított betegek kockázati arányai között.

Major depresszióban a súlyos funkciókárosodás jelentős részét a kogni­tív romlás magyarázza, egyes antidepresszívumok pedig rendelkeznek prokognitív hatásokkal. Kilenc kontrollált vizsgálat 2550 betegének átfogó elemzése szerint hét korszerű antidepresszívum csoportátlagban szignifi­kánsan javíthatja a memóriát (a késleltetett felidézést) és a pszichomotoros tempót, de a csoporton belül különösen az utóbbi hatás döntően a vortioxetinnek tulajdonítható. Közvetlen összehasonlító vizsgálatokban a memóriafunkciók SSRI/SNRI szerek mellett valamivel többet javultak, mint a triciklikus szerekkel kezelt csoportokban, de a különbség nem volt szignifikáns. Újabb adatok megerősítik a vortioxetin specifikus kognitív hatás előnyeit.

A British Medical Journal szerkesztői engedélyezték egy tanulmány meg­jelenését, amely felvetette, hogy a hosszú távon alkalmazott ACE-gátló-kezelés az angiotenzinreceptor-blokkolókkal (ARB) összevetve növelheti a tüdőrák gyakoriságát.

Az utóbbi években számos tanulmány jelent meg a több adatbázis össze­vonásával létrehozott SWEDEHEART regiszter adatainak értékelése alap­ján. Legutóbb az akut szívizominfarktust követően ticagrelorral, illetve clopidogrellel kiegészített trombocitagátlás eredményeiről publikáltak tanulmányt a stockholmi Karolinska Intézet munkatársai, a következőkben ezt foglaljuk össze.

A nagyszabású, multicentrikus vizsgálatban az utóbbi években nagy remé­nyeket keltő trombocitaaggregáció-gátló ticagrelor nem bizonyult szigni­fikánsan jobbnak az agyi iszkémiás eseményt követő súlyos vaszkuláris történések 90 napon belüli megelőzésében, mint az ilyen indikációban általánosan használt acetil-szalicilsav.

Harminc közül 14 vizsgálatban a szerzők inverz összefüggést találtak a 60 évesnél idősebb vizsgálati alanyok kiindulási magas koleszterinszintje és teljes halálozása között, és két vizsgálatban a legalacsonyabb LDL-K-kvartilisben volt a legnagyobb a kardiovaszkuláris mortalitás. A BMJ Open cikke megkérdőjelezi a koleszterinhipotézist, és a magas koleszterinszint patofiziológiai előnyeit taglalja.