Szebeni Beáta és prof. dr. Arató András cikkei

Bevezetés

Az utóbbi években az érdeklődés előterébe kerültek a normális bélflórát alkotó mikroorganizmusok. Ez teljesen érthető, hiszen a béltraktusban található baktériumok száma meghaladja a szervezet összes sejtjeinek a számát, és egyre inkább bizonyítottnak tűnik, hogy az intesztinális normális flórának fontos fiziológiai és immunológiai jelentősége van. A mikroorganizmusok száma a vastagbélben a legnagyobb, de a gasztrointesztinális traktus egészében kimutathatók, számukat az egyes szakaszokban az 1. táblázat mutatja. A gyomorban a baktériumok száma a savi miliő következtében csekély.
A felső bélszakaszok kisebb csíraszáma a béltartalom gyorsabb tranzitjával, valamint az epe és pancreasnedv szekréciójával magyarázható. A colonban a tranzitidő már sokkal lassabb. Megbízható felmérések szerint az intesztinális bélflórában legalább 500 különböző baktérium species található, amelyek közül azonban csupán 10–20 faj van túlsúlyban. A legjellemzőbbek a Bacterioidesek, a Lactobacillusok, a Clostridiumok, a Fusobaktériumok, a Peptococcusok, az Escherichiák és a Veilonellák. A felnőtt bélflórában a Bacterioidesek 30%-ban, a Lactobacillusok pedig 25%-ban mutathatók ki. Az emberi szervezettel együtt élő bélflóra egy részének kifejezetten kedvező hatása van, míg mások potenciálisan patogének lehetnek, túlnyomó többségük azonban az úgynevezett kommenzális flóra része.