Tüdőgyógyintézet, Törökbálint; Semmelweis Egyetem, Mellkassebészeti klinika Gálffy Gabriella cikkei

A kissejtes tüdőrák (SCLC) agresszív, gyors növekedésű és fokozott áttétképződési hajlammal bíró daganattípus, amely megközelítőleg az összes tüdőrákos eset 14%-áért felel Magyarországon. Kezelésében hatékony célzott gyógyszerek a mai napig nem kerültek bevezetésre, így érdemi terápiás előrelépés az elmúlt három évtizedben nem történt. Ennek oka elsősorban az SCLC, mint klinikopatológiai entitás hete- rogenitásában keresendő, mely befolyásolja a metasztatikus potenciált, a kezelésre adott válaszkészséget és a prog- nózist is. A közelmúlt transzlációs kutatásai ugyanakkor megmutatták, hogy a neuroendokrin differenciáció és négy vele kapcsolatba hozható gén (ASCL1, NEUROD1, YAP1 és POU2F3) expressziós profiljának függvényében az SCLC to- vábbi alcsoportokra bontható, melyek biológiailag jelentősen különböznek egymástól. Ezen alcsoportok biológiájának és klinikopatológiai jellemzőinek alaposabb megismerése lehe- tőséget biztosíthat új, hatékonyabb kezelések kidolgozásához. Magy Onkol 64:243–255, 2020
Kulcsszavak: kissejtes tüdőrák, SCLC, heterogenitás, klinikai relevancia

A tüdőrák nemcsak hazánkban, hanem a világon is a vezető daganatos halálok. Ezen belül is a nők tüdődaganatos meg- betegedése és halálozása jelentősen emelkedett az elmúlt évek során. Hosszú évekig csak kemoterápiás lehetőségünk volt a tüdőrák kezelésében. A 2005-ös év nagy áttörést je- lentett a nem kissejtes tüdőrák kezelésében egy új terápiás stratégia, a célzott kezelések, az EGFR-TKI-k megjelené- sével. Azóta többéves tapasztalat van az első, második, sőt harmadik generációs TKI-kezelésekkel tüdő-adenokarcinó- mában. A második nagy lépés a tüdőrák célzott terápiájá- ban az ALK-mutáns tüdőrák megismerése és az ALK-gátló kezelések megjelenése a terápiás palettán az első, második és harmadik generációs készítmények megjelenésével. Az elmúlt években kibővült a célzott terápiás lehetőségek tár- háza, a személyre szabott terápiás lehetőségekkel. A ROS1-, BRAF-, MET-, RET-, NTRK-, HER2-mutációk felismerésével és célzott kezelésével személyre szabottan egyre több be- tegnek tudunk a legoptimálisabb terápiát indikálni. Magy Onkol 64:196–204, 2020
Kulcsszavak: tüdőrák, célzott terápia, EGFR-mutáció, EGFR T790M mutáció, ALK-mutáció

Az utóbbi évtizedek nemzetközi publikációiban a tüdődaganat előfordulása és mortalitása Magyarországon volt a legma- gasabb az európai, sőt a világ országainak rangsorában. Ugyanakkor validált tüdőrákincidencia-adatokat nem közöltek 2019-ig Magyarországról. Munkacsoportunk által 2019 végén és 2020 első fél évében publikált tanulmányokban elsőként tettünk közzé magyar tüdőrákincidencia- és -mortalitási adatokat a NEAK adatbázisán végzett célzott kutatás alapján. Az így közölt eredmények jelentős, 25−30%-ban alacsonyabb magyar tüdőrák-előfordulást mutattak, mint a korábban közölt adatok. Ezek alapján eredményeinkkel ráirányítottuk a figyelmet arra, hogy a korábban közölt magyar tüdőrákinci- dencia- és -mortalitási adatok össze nem vethetően kalkulált eredmények eltérő módszertannal történő alkalmazásából adódnak. Megállapítottuk, hogy a tüdőrák magyarországi előfordulása és mortalitása ugyan magas, de nem haladja meg a közép-európai országok átlagát. Emellett a férfiaknál a tüdőrák előfordulásának és mortalitásának csökkenését mértük a 2011 és 2016 közötti időszakban, míg a nők esetében növekvő értékeket találtunk. Magy Onkol 64:175–181, 2020
Kulcsszavak: tüdőrák, epidemiológia, incidencia, mortalitás, Magyarország