Dr. Bajnok László cikkei

A 2018-ban megjelent három primer prevenciós acetil-szalicilsav- (ASA-) vizs­gálatból egy a kardiovaszkuláris haszon/kockázat arány szempontjából sem­leges lett, kettő nettó ártalmat jelzett; onkológiai téren kettő semleges lett, egy pedig ártalmat jelzett. Utóbbi alapvetően megkérdőjelezi a colorectalis carcinoma elsődleges megelőzésében eddig konzisztensen pozitív ered­ményeket. A korábban támogató véleményű szakmai szervezetek az elmúlt években leértékelték az ASA elsődleges kardiovaszkuláris prevenciós sze­repét, de ajánlásaik jelenleg sem egységesek. A legfrissebb bizonyítékok nem indokolják, hogy a European Society of Cardiology 2012 óta érvényes, teljesen elutasító álláspontja ne lenne mértékadónak elfogadható.

A metabolikus szindróma (MS) körül 2005-ben fellángolt vitának számos oka van. Kérdés, hogy az MS kiknél és mennyiben informatív, illetve használható mint diagnózis, továbbá, hogy az alapjául szolgáló kritériumok kategorikusak-e, vagy folytonosan változók, illetve, hogy milyen ezek kockázati ereje. Ez utóbbit Scott Grundy, az MS nagy tekintélyű szószólója, számos tanulmány alapján kardiovaszkuláris vonatkozásban kétszeresnek tekinti, ami viszont alapvetően nem nagyobb, mint magában egy-egy erős kockázati tényezőé (hypertonia, dohányzás, hypercholesterinaemia, depresszió, emelkedett CRPszint stb.), viszont nem függ az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség progressziójának aktuális stádiumától. Az MS mint entitás koncepcióját leginkább indokoló axiómát – hogy a valódi kockázat a nem mérhető, rejtett tényezők hatása révén meghaladja a részek egyszerű összegét – egyes vélekedések szerint nem sikerült meggyőzően igazolni. Összefoglalónk elsősorban az etiológiával kapcsolatos vita hátterében álló bizonytalanságok és bizonyosságok szövevényét szeretné illusztrálni.