Az intraabdominális adipozitás összefüggései a glükózanyagcsere zavaraival és a dyslipidaemiával

A metabolikus szindróma (MS) körül 2005-ben fellángolt vitának számos oka van. Kérdés, hogy az MS kiknél és mennyiben informatív, illetve használható mint diagnózis, továbbá, hogy az alapjául szolgáló kritériumok kategorikusak-e, vagy folytonosan változók, illetve, hogy milyen ezek kockázati ereje. Ez utóbbit Scott Grundy, az MS nagy tekintélyű szószólója, számos tanulmány alapján kardiovaszkuláris vonatkozásban kétszeresnek tekinti, ami viszont alapvetően nem nagyobb, mint magában egy-egy erős kockázati tényezőé (hypertonia, dohányzás, hypercholesterinaemia, depresszió, emelkedett CRPszint stb.), viszont nem függ az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség progressziójának aktuális stádiumától. Az MS mint entitás koncepcióját leginkább indokoló axiómát – hogy a valódi kockázat a nem mérhető, rejtett tényezők hatása révén meghaladja a részek egyszerű összegét – egyes vélekedések szerint nem sikerült meggyőzően igazolni. Összefoglalónk elsősorban az etiológiával kapcsolatos vita hátterében álló bizonytalanságok és bizonyosságok szövevényét szeretné illusztrálni.