K. Walenta - S. Wassmann - M. Grond - M. Böhm cikkei

Főbb tézisek:

1. A nagymértékben megemelkedett vérnyomás akut károsodáshoz is vezethet, különösen a hypertoniás rohamok során tapasztalható hirtelen beálló vérnyomás-emelkedés esetén.
2. Szervkárosodás nélküli hypertoniás sürgősségi állapotban a vérnyomás csökkentése órák-napok alatt történik. Szervkárosodással járó hypertoniás krízis esetén a vérnyomást perceken, de legalábbis órákon belül csökkenteni kell.
3. Akut angina pectorisban, vagy ha dyspnoét, látásvesztést, neurológiai zavart, illetve hirtelen fellépő tudatzavart észlelünk, elővigyázatosságra és gyors cselekvésre van szükség.
4. A folyamatos monitorozás mellett elengedhetetlen az anamnézis célzott felvétele, hogy az okok, a szervkárosodások, valamint a kísérő betegségek figyelembevételével megfelelő diagnosztikai lépésekre kerülhessen sor.
5. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatástani csoportjainak korlátait figyelembe véve elvileg az összes gyógyszercsoport alkalmazása számításba jön. Az antihipertenzív gyógyszer kiválasztása személyre szólóan, a tünetek és a kísérő betegségek alapján történjék.
6. A cikkben felsorolt orális és intravénás gyógyszerek mindegyike ismételten is adható. Különösen intravénás adagolás esetén lényeges a vérnyomás szoros követése a túladagolás és a hypotonia elkerülése érdekében.
7. A szervkárosodás miatt fellépő speciális kórképek a megfelelő gyógyszerekkel kezelendők.