Dr. Rigó Barbara cikkei

Élettani körülmények között a megtermékenyített petesejt néhány napos vándorlás után a méhüregben ágyazódik be és folytatja fejlődését. Méhen kívüli terhességnek nevezzük mindazon eseteket, amikor a megtermékenyített petesejt vándorlása és korai beágyazódása ettől eltérő helyen következik be. A kóros helyen történő beágyazódás helyszínei két csoportba bonthatók. A belső női nemi szervek méhüregen kívüli részei (petevezeték, petefészek, méhnyak és az előzetes császármetszés hege), valamint a hasüregnek a belső nemi szerveken kívül eső részei (kismedencei vagy hasi peritoneum, belek felszíne, mesenterium gyökér stb.). Egy-egy típusos lokalizáció alapján külön elnevezés is szokásos (pl. tubaris, ovarialis, cervicalis, heg- és hasűri terhesség). Különleges formának számít a szimultán terhesség, amikor a méhen kívül növekvő terhesség mellett méhen belüli fogamzás is létrejött (heterotópiás terhesség). Az ektópiás terhességek legalább 90%-a a petevezetékben ágyazódik be, ezért a legtöbb tapasztalat mind a felismerésben, mind a gyógykezelésben a kürtterhességgel kapcsolatban halmozódott fel.

A speciális vallási vagy morális szabályokat követő terhesek gondozása és szülésvezetése csak megfelelő kommunikáció és rugalmasság esetén lehet sikeres. Cikkünk az ilyen várandósok ellátásának modelljét vázolja fel.