kommentár Prof. dr. Pados Gyula cikkei

A gyógyszeres lipidcsökkentés – életmódbeli változtatásokkal együtt – a kardiovaszkuláris betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében egyaránt alkalmazható. Az elsődleges megelőzésben a sztatinokkal elért eredmények a legmeggyőzőbbek, főleg a nagy kockázatú betegek körében ezért a rizikómeghatározás alapvető. Sztatinkezelés ajánlott szekunder prevencióban minden kimutatott kardiovaszkuláris betegség vagy rizikóekvivalensek esetén. Akut coronaria-szindrómában nagy dózisú sztatinkezelést kell indítani. Ómega-3-zsírsavak adhatók azoknak a szívinfarktuson átesett betegeknek, akik a sztatinokat nem tolerálják. A fibrátok és a niacin nem csökkentik az összhalálozást a másodlagos megelőzésben, de hasznos kiegészítő szerek lehetnek, ha a sztatinok önmagukban nem csökkentik megfelelôen a lipdszintet. Egyéb koleszterin-csökkentő szerek nem javítják egyértelműen a betegközpontú kimeneteli paramétereket. Sok adat szól a sztatinok mellett a stroke és a perifériás verôérbetegség másodlagos megelőzésében.