Phd Dr. Gálffy Gabriella cikkei

Az allergiás rinitisz kezelésében a nemzetközi és hazai irányelvek sze­rint egyaránt a második generációs orális antihisztaminok, a nazális antihisztaminok, a nazális szteroidok, illetve az utóbbi kettő kombinációja (a monoterápiák ismert elégtelensége esetén) jelentik a terápiás ajánlás bázisát. A legújabb, pár éve megjelent kombinációs orrspray, a Dymista áttörést jelentett a rinitiszes betegek életminőségének javulásában.

A tanulmány célja az volt, hogy 1-szer 20 mg bilastin szedatív, kognitív mel­lékhatásának lehetőségét vizsgálja repülési körülmények között. A második generációs antihisztamin bilastin korábban napi 40 mg dózisig nem mutatott szedatív mellékhatást, és nem rontotta a pszichomotoros teljesítményt, el­lentétben az első generációs hidroxizinnel.

Aerospace Medicine Human Perdormance, 2016. július

Az allergiás rinitisz rosszabb alvásminőséggel, nappali fáradékonysággal, romló kognitív funkcióval jár együtt, mindez a járművezetési képesség romlásában is jelentkezhet.

Expert Opin Drug Saf. 2016, 15: 89–98.

Egyre több adatunk van arra, hogy azok a betegek, akik elsajátítják a COPD-specifikus önmenedzselést, kevesebb kórházi felvételt igényelnek. A terv­nek a COPD tüneteinek rosszabbodásán, a kezdődő exacerbáción kívül a társbetegségek rosszabbodása esetére is egyértelmű utasításokkal kell ellátnia a beteget. A közlemény betekintést ad abba, hogy meddig jutott a legjobban használható COPD-önmenedzselési program a három COPE vizsgálat során, és milyen eredményeket lehet elérni vele.

A kétéves, nemzetközi, beavatkozással nem járó, megfigyeléses, a való élet kö­rülményeit utánzó eXpeRience vizsgálat igazolta, hogy az omalizumab alkal­mazása csökkenti az orális szteroid iránti igényt nem kontrollált perzisztáló al­lergiás asztmában.
Allergy, Asthma and Clinical Immunology, 2013. szeptember