A vesefunkció felmérése a klinikai gyakorlatban – melyik a legjobb módszer?

 Főbb tézisek:
 1. A veseelégtelenség szűrésére egyformán ajánlható a Cockcroft–Gault- és az MDRD képlet. Az eredmények megfelelő értelmezéséhez szükséges az egyes képletek torzításának ismerete.
 2. A kreatinin-clearance mérésének csak akkor van értelme, ha következetesen ki tudjuk küszöbölni a vizeletgyűjtési hibákat.
 3. Nem lehet a GFR-t a cisztatin C segítségével megbecsülni, legalábbis Larsson képletével nem.

 Háttér és kérdésfelvetés.

 A belgyógyászati beteggondozásban mindennapi feladat a vesefunkció felmérése.Ma már számos, a klinikai gyakorlat számára megfelelően pontos képlet áll rendelkezésünkre erre a célra.
 
Betegek és módszerek.
Száznyolcvankilenc, klinikánkon fekvő beteg (40%- uk nő, életkoruk: 20–87 év, inulinclearance- ük: 8–244 ml/perc/1,73 m2) esetében hasonlítottuk össze a Cockcroft– Gault-képlet, az egyszerűsített „modification of diet in renal diseae” (MDRD) képlet, a Mayo-képlet és cisztatin C-n alapuló Larsson-képlet egyezését a mértékadónak számító inulinclearance- szel. Ezenkívül 142 beteg (42%-uk nő, életkoruk: 20–87 év, inulin- clearance-ük: 13–244 ml/perc/1,73 m2) esetében meghatároztuk a kreatinin- clearance értékét is a 24 órán át gyűjtött vizeletből. Az eredményeket Bland–Altman-diagramon ábrázoltuk, és kiszámítottuk a képleteknek a csökkent veseműködés kimutatására vonatkozó érzékenységét és specificitását.