hirdetés

Az Európai Gyógyszerügynökség szeptember 4-ig beérkezett információi szerint az alábbi táblázatokban szereplő hatóanyagokat tartalmazó készítmények engedélyezési kérelmei érkeztek be a CHMP-hez, azaz az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottságához. Félkövér betűtípussal a listára az előző hónap óta felkerülő készítmények olvashatók.

A Science Immunology c. lapban 2020. szeptemberében megjelent közlemény szerint súlyos COVID-19 betegség esetén a SARS-CoV-2 vírus igazoltan károsíthatja a csontvelői sejteket.

Az orosz gyógyszerfelügyelet már a második koronavírus elleni vakcinát engedélyezte EpiVacCorona néven, de az elsőként jóváhagyott Szputnyik V-höz hasonlóan itt sem végeztek fázis III klinikai vizsgálatokat.

Egy új előrejelző kalkulátor segíthet felismerni azokat a COVID-19-es betegeket, akik állapota valószínűleg súlyosbodni, és jelzi az állapotromlás várható sebességét is.

Az aktuális daganatellenes kemoterápia nem rontja a COVID-19 betegek életkilátásait.

A gépi lélegeztetésre kerülő COVID-19-es betegek hasra fektetése tartós idegkárosodáshoz vezethet.

 


 

A szakorvosi és kórházi ellátás korlátozott hozzáférhetősége új feladatokat rótt a háziorvosokra és gyors alkalmazkodást igényelt. A betegellátás pandémia alatti változása azonban számos olyan változást hozott, amelynek fenntartása megfontolásra érdemes a járvány elmúltával is.

 


 

hirdetés

Régóta tudjuk, hogy a fejlett országokban a legnagyobb morbiditású és mortalitá­sú kórképek a kardiovaszkuláris területet érin­tik. Az angiológia vagy vaszkuláris medicina az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment ke­resztül, mely jelentős betegcsoportot érintett. Népbetegségnek kell tekintenünk a perifériás artériás betegséget, a vénás thromboemboliát, a krónikus vénás betegséget is.

Az Orvostovábbképző Szemle azt a fel­adatot tűzte maga elé, hogy megpróbálja bemutatni e színes betegcsoport ellátásának néhány új eredményét. A mostani számban három témáról olvashatunk rövid összefog­lalót, melyekhez hazai szakemberek adnak további támpontokat.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

Az általános orvosi rendeléseken gyakran előforduló tünet a láb dagadá­sa. Akut és krónikus betegségek egyaránt rejtőzhetnek mögötte. A kór­előzményből és a fizikális vizsgálatból iránymutató információ nyerhető. Cikkünk áttekintést nyújt a legfontosabb elkülönítő kórismékről, majd az angiológiai kórképekkel foglalkozik, amelyek felismerése és kezelése az érgyógyász kollégákkal együttműködve történik.

A vénás fekélyek elsődleges oka a vénás reflux vagy elzáródás okozta vé­nás hypertensio. Fizikális vizsgálat során a vénás fekélyek általában sza­bálytalanok és sekélyek, élesen határoltak, és gyakran csontos kiemelke­dések felett helyezkednek el. A fekélyeket vénás betegségre utaló jelek is kísérhetik. A főbb súlyos szövődmények a fertőzés és a rosszindulatú elfajulás. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a megfelelő kezelés elemei: kompressziós terápia, testmozgás, kötözések, pentoxifillin, szöveti termékek. A beteget fekélyek kezelésében jártas szakorvoshoz kell utalni, ha a fekély nagy vagy hosszú ideje áll fenn, illetve nem reagál megfelelően a konzervatív kezelésre.

 


 

hirdetés

A viszketés az egyik legelviselhetetlenebb és leggyakoribb szubjektív tünet. Elsősorban a bőrhöz kapcsolódik, bár allergiás betegek időnként nyálkahártyák (torok-, szemnyálkahártya) viszketéséről is panaszkodnak. A viszketéssel járó bőrbetegségek és szisztémás betegségek mellett számos környezeti faktor (rovarcsípés, növények, a bőr kiszáradása) is okoz viszke­tést. Sokféle helyi és szisztémás kezelés közül válogathatunk.

Súlyos COVID-19 betegségben igen sokszor fordul elő thromboemboliás ese­mény. A kórházi felvételkor detektált coagulopathia – emelkedett D-dimer-és fibrinogénszint, megnyúlt protrombinidő, csökkent plazminogénszint, alacsony trombocitaszám – a halálozás egyértelmű prediktora. Nagyon fontos, hogy a kórházi felvételkor thrombosis-kockázat-becslés történ­jen, melynek alapján megfelelő, sokszor a szokásos dózist meghaladó tromboprofilaxis szükséges kis molekulatömegű heparin formájában. A tromboprofilaxist a hazabocsátást követően is ajánlatos folytatni.

A krónikus betegségek okozta halálozás még ma is jelentős hányadot tesz ki a halálokok között világszerte, és az egészségügyi ellátási költségek számottevő hányadát is az idült kórképek kezelése és gondozása emészti fel. A leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak a reumás kórképek, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség és a cukorbetegség. A hypertonia és a diabetes mellitus a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és az idült vesebetegség leggyakoribb kockázati tényezője.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) kezelésében alkalmazott inzulinterápiával kapcsolatos adherencia igazoltan jobb betegkimenetelekkel társul, ezen belül javul a glykaemiás kontroll, csökken az egészségügyi források felhasználása, és mérséklődik a halálozás. Több kutatás is azt igazolja ugyanakkor, hogy a diabétesszel diagnosztizált betegek közel egyharmada számol be arról, hogy a megelőző egy hónapban legalább egy alkalommal nem tartotta magát az inzulinterápiás előírásokhoz.

A hazai diabetológiai gyakorlatot alapvetően meghatározó szakmai irányelv – „A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban” – a közelmúltban megújult. Hivatalosan megjelent az Egészségügyi Közlönyben, majd a Diabetologia Hungaricahasábjain, illetve elérhetővé vált az ÁEEK és a Magyar Diabetes Társaság honlapján. A szakmai irányelv korábbi változata 2017. január­ban látott napvilágot. Az elmúlt mintegy 3 évben a diabetológia terén szá­mos új adat vált ismertté, ami indokolttá tette a korábbi változat jelentős megújítását.

A HFrEF kezelésére használt prognózisjavító szereken túl az SGLT2-gátlók megjelenése a kardiológiai terápiás palettán az elmúlt évek egyik nagy sikertörténetének tekinthető. Az SGLT2-gátló dapagliflozinnal végzett kemény végpontú klinikai vizsgálatok igazolták a dapagliflozin kedvező hatásait diabeteses és nem diabeteses HFrEF-betegek körében egyaránt. A European Society of Cardiology 2020-ban várható új szívelégtelenség-irányelve feltehetően konkrét ajánlásokat fog megfogalmazni az SGLT2- gátlók HFrEF-ben történő alkalmazásáról.

 


 

 

A koraszülés a szüléssel összefüggő mortalitás jelentős tényezője és hosszú távon is kihat az újszülött későbbi egészségi állapotára. A fejletlen és közepesen fejlett országokban a koraszülés prevenciójához olcsó, széles körben alkalmazható módszerek szükségesek. Úgy tűnik, a koraterhesség­től kezdődően adott acetil-szalicilsav megfelel ennek a célnak.

 

The Lancet, 2020. január

A nyugtalan láb szindrómát (RLS) az öngyilkosság és az önsértő gondolatok rizikófaktoraként tartják számon, de az összefüggés mögött meghúzódó mechanizmusokat eddig nem azonosították hitelt érdemlően. Úgy tűnik, hogy a kapcsolat független a depressziótól, az alvászavaroktól és egyéb vizsgált tényezőktől.

 

JAMA, 2019. augusztus

A vénás fekélyek nyílt sebek a bőrön, többnyire a lábszáron, leginkább a belboka felett. Alapos sebgondozás, a végtag vérkeringését javító komp­ressziós eszközök viselése nélkül elkerülhetetlen a szövődmények kiala­kulása, a fekélyek kiújulása.

A vashiányos vérszegénység a várandósság gyakori kísérőjelensége: a fej­lett országokban a szülésig csaknem minden negyedik várandósnál jelent­kezik, míg világszinten akár 38%-os arányról is beszélnek, azaz több mint minden harmadik várandóst érinti (miközben a nem terhes nők körében nem éri el a 30%-ot sem).

A hemofíliások vére nem, vagy csak nagyon lassan alvad meg. Már kis sérü­léseket követően – vagy akár észrevehető sérülés nélkül is – vérzések lépnek fel, melyek mértéke és időtartama nem áll arányban a sérülés súlyosságával. Nagyobb sérülések vagy műtétek életveszélyes vérvesztéssel járhatnak, ha az orvosok nem készülnek fel kellőképpen a vérzés elhárítására.

EKG-fiziológia dióhéjban
hirdetés
hirdetés

Hírlevél

 

Kedves Olvasóink!

 

Legközelebbi Hírlevelünket

 

2020. október 26-án küldjük ki.

 

Figyelje Hírlevelünket.

 

 

   Korábbi számainkat itt olvashatja.

   

Ha szeretne tájékoztatást kapni a legfrissebb szakmai híreinkről, iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!

books.medicalonline