hirdetés

A cerebrovaszkuláris betegségek kapcsolata a halfogyasztással és a hosszú láncú omega-3 zsírsavakkal

A halfogyasztást a szívvédő étrend egyik fő elemének tartják. A jelenlegi irányelvek legalább heti kétszeri halevést javasolnak, s azt, hogy a halak közül is az olajos fajtákat válasszák az emberek. E halak a fő étrendi forrásai a hosszú láncú, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavaknak, főleg a dokozahexaénsavnak és az eikozapentaénsavnak.

hirdetés

E zsírsavak rendszeres fogyasztása bizonyítottan csökkenti az aritmiákat, az endotél diszfunkciót, a plazma trigliceridszintjét és a gyulladást. Azt azonban nem tudjuk, hogy milyen hatással vannak a cerebrovaszkuláris betegségekre, a stroke-ra; az ezzel kapcsolatos megfigyeléses vizsgálatok eredményei ellentmondásosak és a kutatások metodológiája különböző, sokszor nem megfelelő.

Ezért döntött úgy Rajiv Chowdhury, az angliai Cambridge-i Egyetem kutatója és munkacsoportja, hogy áttekintik a halfogyasztás és a hosszú láncú omega-3 zsírsav fogyasztás kapcsolatát a cerebrovaszkuláris betegségekkel egy metaanalízis keretében. Eredményeiket a British Medical Journal-ban tették közzé.

A releváns közleményeket elektronikus adatbázisokból (Medline, Embase, BIOSIS, Science Citation Index) keresték ki; azokat az írásokat vették számításba, amelyek vagy prospektív kohorszvizsgálatok voltak, legalább egy éves követési idővel, vagy randomizált, kontrollált vizsgálatok. A hal- és az omega-3 zsírsav fogyasztás mellett azokat a közleményeket is vizsgálták, amelyekben a plazma omega-3 szintjét határozták meg. A végpontok a következők lehettek: halálos vagy nem halálos iszkémiás stroke, vérzéses stroke, tranziens iszkémiás attak. Mind a – kardiovaszkuláris szempontból – primér prevenciós, mind a szekunder prevenciós vizsgálatok megfelelőek voltak, ha egyébként eleget tettek a fenti követelményeknek.

A kutatók 26 prospektív kohorszvizsgálatot és 12 randomizált, kontrollált vizsgálatot tekintettek át, amelyekben összesen 794 000 személy vett részt, és a cerebrovaszkuláris események száma 34 817 volt.

Halfogyasztás

A halfogyasztás és a cerebrovaszkuláris betegségek kapcsolatával 21 prospektív kohorszvizsgálat foglalkozott, amelyekben 675 048 személy vett részt, és 25 320 cerebrovaszkuláris esemény fordult elő. Meghatározták, hogy mekkora a cerebrovaszkuláris betegség relatív kockázata akkor, ha heti 2–4 adag halat fogyaszt a személy, ahhoz képest, ha heti ≤1 adagot eszik, s a relatív kockázat (RR, relative risk) 0,94 volt (95%-os konfidencia intervallum [CI]: 0,90–0,98), azaz a kockázatcsökkenés szignifikánsnak bizonyult. Azt is kiszámították, hogy heti ≥5 haladag fogyasztása esetén mekkora a relatív kockázat a ≤1 adaghoz képest, s ekkor a kockázatcsökkenés még kifejezettebb volt, az RR értéke 0,88-nak adódott (95% CI: 0,81–0,96). A dózis-válasz metaanalízise azt mutatta ki, hogy heti plusz két haladag 4%-kal (95% CI: 1–7%), szignifikánsan csökkenti a cerebrovaszkuláris betegség kockázatát.

A vizsgálatok egy részében,melyekben 62 799 személy vett részt, a legkevesebb és a legtöbb halat fogyasztó személyek összevetésekor az derült ki, hogy a sok halat fogyasztókban, ha fehér húsú halat esznek, a relatív kockázat 1,03 a kevés halat fogyasztókhoz képest (95% CI: 0,90–1,19), míg ha olajos halat esznek, az RR értéke 0,84 (95% CI: 0,72–0,98); azaz, a cerebrovaszkuláris betegségekkel szemben védő hatása csak az olajos halaknak volt.

Omega-3 zsírsav étrend-kiegészítőként való fogyasztása

A hosszú láncú omega-3 zsírsavak étrend-kiegészítőként való fogyasztásával 12 randomizált, kontrollált vizsgálat foglalkozott, amelyekben 62 040 személy vett részt. Ezek közül 10-ben korábbi kardiovaszkuláris betegségen átesett pácienseket tanulmányoztak, 2-ben pedig egészségeseket. Az omega-3 zsírsav karon az átlagos napi omega-3 zsírsavmennyiség 1,8 g volt (0,4–6 g/nap), amit általában kapszula formájában kaptak a személyek. Az átlagosan 3 éves (1,0–4,7 év) utánkövetés alatt az omega-3 karon 800, a kontroll karon 763 cerebrovaszkuláris esemény fordult elő; az RR értéke 1,03 volt (95% CI: 0,94–1,12), ami közel sem volt szignifikáns. Hasonló volt az eredmény akkor is, ha külön-külön elemezték a primér és a szekunder prevenciós vizsgálatokat.

Az eredmények tehát azt mutatták, hogy a halfogyasztás mérsékelten ugyan, de szignifikánsan csökkentette a cerebrovaszkuláris betegségek kockázatát, míg az étrend-kiegészítőként fogyasztott omega-3 zsírsavnak nem volt ilyen hatása (s a plazma magasabb omega-3 zsírsav tartalma sem védett e betegségektől). Ennek több alternatív magyarázata is lehet. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a halak nem csupán omega-3 tartalmuknál fogva fejtenek ki védő hatást, hanem szerepet játszik ebben a bennük lévő többi anyag is. A halak például jelentős mennyiségű D- és B-vitamint tartalmaznak, amelyekről ismert, hogy védő cerebrovaszkuláris hatásuk van. Emellett kedvező érhatásuk lehet az esszenciális aminosavaknak és a nyomelemeknek (pl. taurin, arginin, szelén, kalcium, magnézium, kálium, jód). Másodszor, a halfogyasztás pozitív befolyása azzal is magyarázható, hogy ennek folytán kevesebb olyan ételt fogyasztanak az emberek, amelyeknek káros cerebrovaszkuláris hatása van (pl. vörös hús). Harmadszor, a több halfogyasztás a magasabb társadalmi-gazdasági státusz vagy az egészségesebb étrend jele is lehet, amelyek önmagukban is kedvezően befolyásolják a cerebrovaszkuláris egészséget.

Arra, hogy az omega-3 zsírsavak étrend-kegészítőként való fogyasztása nem befolyásolta a cerebrovaszkuláris betegségek számát, a szerzők nem tudtak kielégítő magyarázattal szolgálni.

Forrás: British Medical Journal

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.