hirdetés

A csontsűrűség csökkenhet 1-es típusú diabéteszben

A lumbális gerincen és a combcsont nyakán mért csontsűrűség (BMD, bone mineral density) szignifikánsan alacsonyabb volt az 1-es típusú diabéteszes betegekben, mint az életkorra és nemre nézve velük megegyező kontroll személyekben. Prospektív vizsgálatok dönthetik majd el, hogy a diabétesz metabolikus kontrolljának van-e hatása a megfigyelt csontelváltozásokra.

hirdetés

2004-ben úgy becsülték, hogy 2030-ra 366 millió embernek lesz diabétesze a világon, az emberiség 4,4%-ának. A friss adatok szerint azonban ezt az értéket máris meghaladtuk: 2013-ban 382 millióan voltak diabéteszesek, 5–10%-uk 1-es típusú diabéteszes. Az 1-es típusú diabeteszesek azonban nagyrészt fiatal, aktív emberek, s mivel a diabéteszesek élettartama nő, náluk olyan szövődményekkel is számolni kell, amelyekre korábban nem sok figyelmet fordítottak; ilyenek például a diabéteszes csontelváltozások. Több mint 60 éve már, hogy Albright és Reifenstein kimutatták, hogy a diabéteszt alacsonyabb csontsűrűség kíséri. Azóta intenzíven kutatják ezt a témát, azonban az eredmények nem egyértelműek. Az oszteopénia csak az 1-es típusú diabéteszben jellemző, 2-es típusú diabéteszben normális, csökkent vagy akár fokozott is lehet a csontsűrűség; ez érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy a kétféle diabétesz patomechanizmusa különböző. Vita tárgya, hogy a csontsűrűség csökkenése e betegekben gyakoribb csonttörésekhez vezet-e. Két kohorszvizsgálatban 4–12-szeresnek találták a csípőcsonttörések gyakoriságát, de két esetkontrollos vizsgálat viszont nem mutatott ki nagyobb törési kockázatot.

A szerzők keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatot végeztek olyan 1-es típusú diabéteszeseken, akik a bulgáriai Plovdivban vagy annak környékén laktak. A résztvevők közül 65-en férfiak és 97-en nők voltak, s valamennyiükre állt, hogy: (a) legalább 1 éve megállapították 1-es típusú diabéteszüket; (b) koruk 20 és 40 év között volt; (c) testtömegindexük (BMI) 19 kg/m2-nél nagyobb volt; és (d) legalább 1 éve inzulinkezelést kaptak.

Kizárták a vizsgálatból azokat, akiknek: (a) 2-es típusú diabétesz szerepelt a kórtörténetükben; (b) pajzsmirigy vagy mellékpajzsmirigy rendellenességük volt; (c) olyan gyógyszerekkel kezelték őket, amelyek befolyásolhatták a csontanyagcserét (levotiroxin, kortikoszteroidok, benzodiazepinek, D-vitamin stb.); (d) terhesek voltak vagy szoptattak, illetve menopauzájuk volt; (e) a becsült glomeruláris filtrációs rátájuk (eGFR) 60 ml/min alatt volt vagy a szérum kreatininszintje férfiakban meghaladta a 123 µmol/l-t, nőkben a 114 µmol/l-t, illetve az ALT szint legalább 2,5-szöröse volt a referenciatartomány felső határának.

A kontrollcsoportot egészséges személyek alkották, 100 férfi és 100 nő, akiknek neme, életkora és etnikuma megfelelt a betegekének.

A BMD-t centrális kettős energiájú röntgenfoton-abszorpciometriával (DXA) mérték a gerincen az L1-L4 szintjében PA pozícióban és a baloldali csípő proximális részén (a combcsont nyakán, a Ward-háromszögben és a trochanter majoron). A csontsűrűséget egyrészt abszolút értékben fejezték ki (g/cm2) és a Z-pontszámmal (ez azt fejezi ki, hogy a beteg BMD-je hány szórásnyival tér el a referenciaértéktől). Ha a Z-pontszám –2 vagy kevesebb volt, akkor ezt „az életkornak megfelelő várható terjedelem alattinak” definiálták. A betegek fiatalsága miatt a T-pontszám kiszámításának nem volt értelme.

A szerzők megmérték a plazma oszteokalcin szintjét is (ez egy csontspecifikus, kalciumkötő fehérje, amelyet az oszteoblasztok termelnek, s amely pozitívan korrelál a csontépüléssel), valamint a vizeletben a keresztkötéses deoxipiridinolin kiválasztását, amely fehérje szintje a csontleépülést tükrözi.

Mind a lumbális gerincen, mind a combcsont proximális részén alacsonyabb volt a BMD az 1-es típusú diabéteszes nőkben, mint az egészséges kontrollokban. A különbség lumbálisan (p<0,05), a combcsont nyakán (p<0,05) és a trochanter majoron (p<0,001) szignifikáns volt. A férfiakban hasonló eredmények születtek: mind lumbálisan (p<0,05), mind a combcsont proximális részén (a combcsont nyakán és a trochanter majoron; p<0,01) alacsonyabb volt a BMD, mint az egészséges kontrollokban.

A két helyen mért BMD szignifikánsan, pozitívan korrelált, ami azt jelzi, hogy az általános gyakorlatban az 1-es típusú diabéteszesekben bármelyik hely megfelel a BMD mérésére.

Ami a csontanyagcserét jellemző méréseket illeti, a szerzők nem találtak különbséget az 1-es típusú diabéteszesek és az egészséges kontrollok között az oszteokalcin plazmaszintjében (p=0,062), azaz a csontépülés markere nem különbözött a két csoportban. Ezzel szemben a dehidropiridinolin keresztkötéseinek (DPD) szintje a vizeletben – azaz a csontleépülés markere – szignifikánsan magasabb volt (p<0,05) a diabéteszes betegekben.

A diabéteszes betegekben az oszteokalcin szint és a lumbálisan mért BMD között szignifikáns negatív korreláció volt (p=0,004), és marginálisan szignifikáns negatív korreláció volt a combcsont nyakán mért BMD és az oszteokalcin szint között (p=0,078). A DPD és a BMP között sehol nem volt szignifikáns korreláció.

Az eredmények azt mutatták, hogy az 1-es típusú diabéteszes férfiakban és nőkben egyaránt kisebb volt a csontsűrűség, mint az egészséges kontroll személyekben, s mindkét vizsgált helyen a betegek jelentős részének –2-nél kisebb Z-pontszáma volt (míg a kontroll személyek közül senkinek sem). Ennek alapján az 1-es típusú diabéteszt a szekunder oszteoporózis fontos kockázati tényezőjének tekinthetjük, és a szerzők azt javasolják, hogy e betegek csontsűrűségét rendszeresen ellenőrizni kell – az mindegy, hogy a lumbális gerincen vagy a csípő proximális részén. Az adatok alapján az látszik, hogy a diabéteszes betegek alacsony csontsűrűsége a fokozott csontlebontással függ össze. A BMD és az oszteokalcin szint mért negatív korreláció azt jelzi, hogy az oszteoblasztok sikertelenül próbálják ellensúlyozni a fokozott csontlebontást.

 

Forrás: Journal of Osteoporosis and Physical Activity

 

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.