A fegyverbirtokláshoz erősebb öngyilkossági hajlam társulhat

A kézifegyver birtoklása drámai módon megemeli a szuicid kockázatot – állítják a Stanford Egyetem új tanulmányának szerzői, akik 26 millió kaliforniai lakost követtek nyomon 12 éven keresztül. A férfiak esetében 8-szoros, a nők esetében 35-szörös annak rizikója, hogy a lőfegyvert birtokló személy saját kézifegyverével vet véget az életének, szemben azokkal, akik nem tartanak otthon fegyvert. Már hasonló összefüggést már a korábbi vizsgálatok is felvetettek, ezek azonban általában viszonylag kis esetszámot foglaltak magukba, és a kockázat mértékét is viszonylag széles tartományban adtak meg. A Stanford Egyetem vizsgálata eddig a legnagyobb a témában, és az első olyan kutatás, mely a kézifegyver megszerzésének napjától kezdve kísérte figyelemmel a fegyvertulajdonosok sorsát.

„Eredményeink megerősítik azt, amire szinte minden eddigi vizsgálatban jutottak az elmúlt 30 évben: az öngyilkosság szempontjából lényeges kockázatot jelent, ha valakinek állandóan könnyen elérhető lőfegyver áll rendelkezésére” – mondja a vizsgálat vezetője, David Studdert a Stanfordról.

A The New England Journal of Medicine című lapban június 4-én nyilvánosságra hozott vizsgálatban egészen pontosan 26,3 millió felnőttkorú kaliforniai lakos adatait elemezték, a 2004 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan összehasonlítva a halálozási arányokat a kézifegyvert birtokló és nem birtokló személyek között, különös tekintettel a fegyverrel elkövetett öngyilkosságokra, szemben a más öngyilkossági módozatokkal.

Ez idő alatt a vizsgálati kohorsz több mint 1,4 1 millió tagja halt meg, csak nem 18 ezren öngyilkosság következtében, ebből 6691-en fegyver által.

Az öngyilkossági kísérletek gyakran impulzív cselekedetek, melyek hátterében átmeneti krízishelyzet áll. Az öngyilkossági kísérletek többsége nem végződik halállal, és az öngyilkossággal próbálkozók többsége később nem tesz újabb szuicid kísérletet. Az, hogy egy öngyilkossági próbálkozás halált okoz-e, nagyban függ az öngyilkosságra használt módszertől, és a tekintetben a lőfegyverek különösen eredményes eszköznek számítanak. A fenti tények ráirányítják a figyelmet arra, hogy a lőfegyverhez jutás jelentős kockázati tényezőt jelent öngyilkosság szempontjából, különösen az Egyesült Államokban, ahol a civil lakosság sokkal nagyobb arányban birtokol lőfegyvert, mint bármelyik másik ország lakosai, és az USA-ban az egyik legmagasabb a lőfegyverekkel elkövetett öngyilkosságok száma is.”

A Stanford vizsgálatának erőssége, hogy szokatlanul átfogó módon nyújt információt a lőfegyverek forgalmáról Kaliforniában, ahol ilyen fegyvert csak engedéllyel rendelkező forgalmazóktól lehet vásárolni, akik kötelesek erről adatokat szolgáltatni az igazságügyi minisztériumnak, ahol ezeket a bejelentéseket archiválják. Ily módon a tanulmány szerzői az összes fegyvervásárlásról rendelkeztek adatokkal 1985-ig visszamenőleg, melyeket aztán összevetettek a halálozási statisztikákkal.

A szerzők kiemelik, hogy a lőfegyverekkel elkövetett szuicid kísérletek szempontjából különösen nagy veszélyben vannak a nők, a fegyvert nem birtokló nőkkel összehasonlítva. Az eddigi adatok szerint a nők gyakrabban kísérelnek meg öngyilkosságot, mint a férfiak, ugyanakkor kevesebb a befejezett öngyilkosságok száma. Ennek szokványos magyarázataként azt hozzák fel, hogy a nők hajlamosabbak kevésbé letális elkövetési módokat választani, mint a férfiak. A mostani tanulmány tapasztalatai azonban azt igazolják, hogy ez nem igaz a női fegyverbirtoklókra. „Az általunk elemzett populációban a lőfegyverrel rendelkező nők általában saját fegyverüket használták életük kioltására – hívja fel a figyelmet a Stanford Egyetem biostatisztikusa, Yifan Zhang. – A lőfegyver birtoklása különösen nagy szuicid rizikót jelent a nők számára, mivel esetünkben nagyobb hajlammal társul az öngyilkossági kísérletre, miközben birtokában vannak egy rendkívül letális módszernek, és ismerik annak használatát is.”

Az ilyenfajta vizsgálatokban mindig nehéz annak megítélése, milyen irányú összefüggés van a fegyverhez való hozzáférés és a szuicid rizikó között: az adott személy már az önsértés szándékával szerezte be a fegyvert, vagy a kézifegyver jelenléte új kockázatot hozott létre. A szerzők szerint mindkét szcenárió fennállhat. Véleményük szerint az újdonsült fegyverbirtokosok közvetlenül a vásárlás után vannak különösen nagy kockázatnak kitéve az öngyilkossági kísérletek szempontjából. A szerzők ugyanakkor megjegyzik, hogy a lőfegyverekkel elkövetett öngyilkosságok több mint felénél egy év vagy annál hosszabb idő is eltelt a fegyver beszerzése és a szuicid kísérlet között.