A magnézium és az egészség
A magnézium szervezetünkben 300-nál is több enzimreakció résztvevője. Szerepe van a neuromuszkuláris működésben, az izomellazulásban. A magnéziumhiány hozzájárul az inzulinrezisztencia, az oszteoporózis és a koszorúér-betegség kifejlődéséhez.
Az ásványi eredetű anyagok szervezetünknek csupán 4-5%-át jelentik, de mind többet tudunk arról, milyen fontos szerepet játszanak egészségünkben. A testtömeg 0,005%-ánál nagyobb részt képező elemek a makroelemek, az annál kisebb mennyiségben lévők a mikroelemek. A mind több figyelmet keltő magnézium a makroelemek közé tartozik.
Az ásványi elemek között szervezetünkben a negyedik helyen áll a magnézium, az intracelluláris ásványi elemek között viszont a második. Egy átlagos emberi test mintegy 25 gramm magnéziumot tartalmaz, melynek 50–60%-a a csontokban, a többi a lágyrészekben található.
A testben lévő összes magnéziumnak 1%-nál is kisebb hányada van a vérben, de a magnézium vérszintjét a szabályozás szigorúan meghatározott szinten tartja. A szérum normális magnéziumkoncentrációja 0,75–0,95 mmol/l. A magnézium homeosztázisát döntően a vese szabályozza, a vizelettel naponta átlagosan 120 mg-nyi mennyiség ürül ebből a makroelemből.
A javasolt napi magnéziumbevitel az életkortól és a nemtől is függ. Gyermekkorban 1 és 8 éves kor között 80–130 mg az ajánlott napi bevitel, 9–13 éves korban pedig 240 mg. A további korcsoportokban már különbséget kell tenni a fiúk és a lányok között. Az erősebb nemhez tartozóknak 14 éves kortól kezdve napi 400–420 mg magnézium elfogyasztása ajánlott, a lányok és nők számára pedig 320–360 mg az ajánlott napi adag.
A szervezet magnéziumszintjét nem könnyű megmérni, mivel a makroelem legnagyobb része a sejteken belül található. Ez azt jelenti, hogy a szokásos módszer, a vérszint meghatározása keveset árul el a szervezet magnéziummal való ellátottságáról. Tudományos vizsgálatokban a toleranciapróbát használják, amikor magnéziumterhelést – parenterális beadást – követően a vizeletben mérik a magnézium ürítést.
Tünetet is okozó magnéziumhiány kialakulása egészséges emberen ritka, mert ha a bevitel kevés, a vese fékezi a magnéziumürítést. Bizonyos kóros állapotokban, ha krónikusan kevés a magnéziumbevitel, vagy ha fokozott a makroelem vesztése, például krónikus alkoholizmus esetén, kialakulhat magnéziumhiányos állapot.
Pedig a magnézium az utóbbi évek vizsgálatai szerint enyhén csökkenti a vérnyomást: egy metaanalízis adatai azt mutatják, hogy a diasztolés tenzió mérséklődik magnézium hatására. Az Egyesült Államokban a Nurses Health Study eredményei azt igazolták, hogy a 26 évet meghaladó megfigyelési idő során a bőséges magnéziumbevitellel élő csoportban a hirtelen szívhalál előfordulása igen szignifikánsan csökkent.
A magas magnéziumszint általában kedvező hatásúnak tűnik a szív-ér rendszeri betegségek szempontjából: egy metaanalízis adatai szerint a szélütés gyakorisága is csökken. Sok magnézium hatására a cukorbetegség is szignifikánsan ritkább. Ezt a 2-es típusú diabéteszre vonatkozó felismerést is döntően metaanalitikus értékeléssel igazolták.
A magnézium fontos szerepet játszik a csontosodásban. Meggyőző tanulmányok azt jelzik, hogy a változás kora után a nők oszteoporózisában a magnézium igen kedvező hatású. Az is szerepel a magnézium klinikai hatásai között, hogy bizonyos esetekben a migrén típusú fejfájást csökkenti. Minderről részletesen olvashatunk az Egészségügyi Világszervezet információs oldalán.
