A széklettranszplantáció hatásosabb, mint gondoltuk

Az eredmények azt jelzik, hogy a széklettranszplantáció hosszú távon egészséges változásokat hoz a Clostridium difficilével fertőződött betegek bélbaktérium-flórájában. A szerzők, Michael Sadowsky és munkatársai a Microbiome című lapban hozták nyilvánosságra megállapításaikat.

A C. difficile-infekció jelentős közegészségügyi problémát képvisel az Egyesült Államokban, ahol a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai szerint a baktérium 2011-ben körülbelül félmillió fertőzéses esetet okozott, és nagyjából 29 ezer beteg halt meg a diagnózis felállítását követő 30 napban. Tekintettel arra, hogy a kórokozó a bélsárral terjed, a fertőzés forrása többnyire faecesszel szennyezett felület vagy tárgy. A baktérium bejutását követően a bélben gyulladásos elváltozások alakulnak ki, melyet láz, étvágytalanság, hányinger, hasmenés és hasi fájdalom kísér. Bár a fertőzés az esetek egy részében eredményesen kezelhető antibiotikumok adásával, sok esetben ez nem sikerül, a fertőzés tartósan fennáll vagy kiújul. Ilyen esetekben javasolják mikrobióta széklettranszplantáció (FMT, fecal microbiota transplantation) elvégzését.

A FMT során székletet gyűjtenek egészséges donortól, majd azt tisztítják és a recipiens bélrendszerébe juttatják – leggyakrabban kolonoszkópiás úton. A feltételezések szerint az így bejuttatott baktériumok átveszik azoknak a „jó” bélbaktériumoknak a helyét és feladatait, melyek a C. difficile túlszaporodása következtében eltűntek a bélrendszerből.

Sadowsky és munkatársai ugyanakkor megjegyzik, hogy – miközben a korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a FMT-n átesett betegek faecalis mikrobiogramja hasonló a donoréhoz, nem világos, hogy a bélbaktériumok flórájában a FMT eredményeként bekövetkező változások hosszú távon is fennmaradnak-e. E kérdés megválaszolására a szerzők négy olyan beteget vontak be vizsgálatukba, akik rekurráló C. difficile-infekcióban szenvedtek, és akiknél az antibiotikumkúra hatástalansága miatt FMT lehetősége merült fel. A szerzők a FMT előtt, majd az azt követő legfeljebb 151 napban naponta székletmintát gyűjtöttek a betegektől.

Minden mintából genomszekvenálással határozták meg a baktériumflóra összetételét, és a FMT előtt és után kapott eredményeket összevetették egymással, illetve 10 másik olyan beteg eredményeivel, akiknél visszatérő C. difficile-fertőzés állt fenn. Ezeket az adatokat használták fel a Human Microbiome Project egészséges résztvevőinek eredményeivel. Ezen túlmenően a munkacsoport értékelte a bélbaktériumok összetételében az idő elteltével bekövetkezett változásokat is mind a négy beteg, mind pedig a donorok székletmintáiban.

Azt találták, hogy a FMT-n átesett betegek bélbaktérium-flórája röviddel a beavatkozást követően normalizálódott. A szerzőket is meglepte, hogy a FMT után tapasztalt kedvező irányú változások még a széklettranszplantációt követő 21. héten is megfigyelhetők voltak. Eredményeiket dr. Sadowsky így kommentálta: „Vizsgálatunk azt igazolta, hogy a transzplantáció hatására rövid és hosszú távon is megváltozik a faecalis mikrobiom. Miközben a humán bélbaktérium-flóra összetétele általánosságban számos ponton hasonlóságot mutat, egyedi különbségek is vannak, melyek nem befolyásolják a bél működését.”

Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA, Food and Drug Administration) a faecalis mikribiotákat „gyógyszernek” tekinti, tudni kívánja, hogy a FMT pontosan milyen változásokat hoz létre a bélbaktériumok összetételében, mielőtt a FMT-t a C. difficile-infekció standard kezeléseként ajánlanák – és nem csak a rekurráló formák esetében. A szerzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy mivel a FMT okozta módosulások – úgy tűnik – az egészséges tartományon belül esnek, a FDA ilyen jellegű követelményei erre a beavatkozásra nem alkalmazhatók. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy a dinamikus változásokat figyelembe kell vennünk akkor, amikor két személy bélbaktérium-flóráját összehasonlítjuk. Az összehasonlítás a FMT sikeressége elemzésének szerves részét kell, hogy képezze” – emelik ki a szerzők.

A múlt hónapban az Open Forum Infectious Diseases című lap egyik cikke arról számolt be, hogy egy nőnél túlsúlyos donortól történő FMT-t követően elhízás alakult ki.