A szerkesztőbizottságtól

Tisztelt Kolléganők és Kollégák! 

A kardiovaszkuláris betegségek között a fejlett országokban egyre nagyobb népegészségügyi jelentőséggel bír a stroke. Az elvesztett életévek szempontjából is fontos betegségről van szó, de a nem halálos kimenetelű agyi katasztrófák által okozott egyéni és szociális terhek is elsőrangú problémává léptették elő ezt a kórképet. Jelentőségét felismerve, az Európai Parlament 2 évvel ezelőtt külön foglalkozott a stroke-kal és társadalmi következményeivel, s többek között ennek köszönhető, hogy civil kezdeményezésként létrejött a SAFE (Stroke Alliance For Europe) mozgalom. Ennek magyarországi megfelelője az ugyancsak széles körű társadalmi és szakmai tevékenységet magába foglaló ESZME (Egyesület a Stroke Megelőzésére) civil szerveződés. Utóbbinak a jelentőségét részben az a szomorú tény adja, hogy hazánkban a stroke előfordulása és halálozása kétszeresen- háromszorosan meghaladja az európai átlagot, de az 50–60 éves férfiak statisztikája még ennél is rosszabb. Különösen fontosnak tartom tehát, hogy folyóiratunk mostani számában kiemelten foglalkozunk a stroke kérdésével. Aktuális hazai tárgyú tanulmányunkat erről a témáról írta Csiba László professzor úr, aki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatainak részletes bemutatásával is elősegíti, hogy szembesüljünk a súlyos hazai helyzettel. Joggal hangsúlyozza, hogy Magyarországon a stroke sürgős ellátása messze elmarad a lehetőségektől, többnyire adminisztratív okok miatt, melyek kevés beteg számára teszik lehetővé, hogy 3 órán belül CT-be, majd onnan kellő tapasztalattal rendelkező centrumba kerüljön. A megoldásra Csiba professzor úr számos javaslatot tett, melyeket nemcsak kollégáinknak, hanem a hatóságoknak is figyelmébe ajánlunk. Szimpóziumunk is a stroke kérdéséhez kapcsolódik: Szirmai Imre professzor tömör bevezetőjében ismerteti a stroke fontos következményei közé tartozó dementia különböző formáit. A diagnosztikus lehetőségek fejlődésével egyértelművé vált, hogy a régebben többnyire vaszkuláris eredetűnek tartott dementiák hátterében gyakrabban húzódnak meg kortikális és szubkortikális degeneratív folyamatok. A vaszkuláris dementia kérdését kitűnő, szépen illusztrált cikkünk bőven taglalja, és Nagy Zoltán professzor úr kommentárja a magyarországi viszonyokat is elemzi, ráirányítva a figyelmet az egyik legfontosabb etiológiai tényező, a hypertonia nem kellően eredményes kezelésére. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Bereczki Dániel professzor által kommentált cikkünk is, amely a lezajlott TIA utáni stroke megelőzésének kérdéseit ismerteti a legújabb evidenciák alapján; a cikkhez egy Kanadából származó rövid közlemény is csatlakozik a TIA sürgőségi ellátásáról.