hirdetés
hirdetés

Antibakteriális folyékony szappanok

Egy tudományos közleményben arról számoltak be, hogy az USA-ban az „antibakteriális” megjelöléssel forgalmazott folyékony szappanok egy része betiltott komponenseket is tartalmaz.

hirdetés

Az antibakteriális szappan megjelöléssel kapható termékek között számos olyan van forgalomban, melynek alkotórészei között biztonságossági aggályok miatt betiltott, aktív szereket is találunk. Például az Egyesült Államok óriási gyógyszerkereskedő cége, a Wallgreens egyik közismert terméke, a Dial Complete nevű antibakteriális – és számos illatban kapható – folyékony (kézmosásra ajánlott) habzó terméke triklozán nevű aktív hatóanyagot tartalmaz, melynek használatát ilyen célokra az USA gyógyszer- és élelmiszerbiztonsági hatósága (FDA) sok más vegyülettel együtt már 2017-ben betiltotta. Az FDA szerint nem bizonyított, hogy a betiltott alkotórészek hatásosabbak lennének az egyszerű szappannál és víznél, de sokkal aggályosabb, hogy nem igazolt ezen anyagok hosszú távú használatának biztonságossága sem.

Más amerikai online kereskedőházak (Amazon, Walmart, Target) kínálatában is találtak hasonló termékeket. A Dermatitis c. folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője, Dr. Chandler Rundle (University of Colorado School of Medicine in Aurora) kifejtette, hogy az antibakteriális alkotórészek egészségügyi hatásai „eléggé rosszul definiáltak.” Például a Dial Complete folyékony szappan flakonjának hátsó oldalán az áll, hogy „több baktériumot pusztít el, mint a szokásos folyékony kézmosó szappan.” Azaz „más termékeknél” jobb a hatásfoka, amit a készítmény website-ján grafikusan is ábrázoltak. A cég képviselője szerint a tiltás után megújították a készítmény összetételét, és a triklozánt egy alternatív antibakteriális vegyülettel, a benzalkonium kloriddal helyettesítették.  

A 2017-es FDA utasításban korlátozták a folyékony szappanokban a triklozán és a triklórkarbán továbbá 17 egyéb vegyület használatát, mivel a gyártók nem bizonyították kielégítően, hogy ezek a szerek hatásosak és biztonságosak. Független kutatók időközben igazolták, hogy egyes alkotórészek egyáltalán nem jobbak a tradícionális szappanoknál, sőt, alkalmazásuk antibakteriális szerekre rezisztens mikróbák keletkezéséhez vezethet. Dr. Rundle kijelentette, hogy „a szokásos kézmosó szappanok megölik a baktériumokat, azok az „antibakterális anyagok” hozzáadásával nem lesznek jobb hatásfokúak.”

A folyékony szappanok összetételének pontos feltüntetése a csomagoláson különösen a bőr allergiára hajlamos vásárlók számára igen fontos. A Rundle-vizsgálat megállapította, hogy a tiltott szerek könnyen helyettesíthetők olyan anyagokkal, mint a benzalkonium klorid és a kloroxilenol, de még ezekről sem sikerült meggyőzően bizonyítani, hogy nem károsak. Az FDA már 2016-ban fontolgatta a benzalkonium klorid és más antibakteriális anyagok betiltását is, és további kutatásokat javasolt a témában. Az FDA és a tisztasági vegyi termékeket gyártó cégeket (pl. a Henkel Corporation-t) képviselő American Cleaning Institute (ACI) között levélváltásra is sor került, melyben az FDA kérte a cégeket képviselő szervezetet, hogy mutassa be az új antibakteriális alkotórészek hatásosságának és biztonságosságának bizonyítékait. A bizonyító vizsgálatok lezárásának határidejét 2017-ben és 2018-ban is meghosszabbították, sőt legutóbb 2019. augusztusában adtak további vizsgálatokra lehetőséget, de az FDA azt állítja, hogy 2020. júliusában mindenképp nyilvánosságra fogja hozni az új, a 2017-eshez képest kibővített listát a betiltásra ítélt alkotórészekről. Az ACI 2019. márciusában kiadott beszámolójában még nem tudta bizonyítani az egészségügyi dolgozók kézmosására ajánlott benzalkonium klorid és kloroxilenol hatásosságát és biztonságosságát. Brian Sansoni, az ACI szóvivője elmondta a Medscape Medical News-nak, hogy Az ACI szorgalmasan dolgozik, hogy megfeleljen az FDA komplex követelményeinek, és sok évig tartó vizsgálataik nyomán  bizonyítani tudják a kérdéses anyagok hatásosságát.

(A triklozán fertőtlenítő adalékként (antibakteriális, gombaölő szerként) megtalálható kozmetikumokban (szappanok, dezodorok, fogkrémek, borotválkozás utáni krémek, szájvizek és tisztítószerek), sportruházatban, konyhai eszközökben, játékokban, ágyneműkben, zokniban, szemetes zacskókban, kereskedelmi, intézményi és ipari berendezésekben, például szállítószalagokban, tűzoltó tömlőkben, festékekben, ruházatban, cipőkben, bútorokban, ragasztókban, műanyagokban (fogkefék), tömítőanyagokban, gumi, szőnyeg, latex termékekben. https://kockazatos.hu/anyag/triklozan)  

Források:

1. Sapunar L. ’Antibacterial’ soap labels still list banned ingredients. Medscape Medical News. February 04, 2020.

2. Rundle C, Hu S, Colby P, et al. Triclosen and its alternatives in antibacterial soaps. Dermatitis.  November/December 2019. 30(6):352-357 (később megjelent a közlemény címének javítása: Triclosan a helyes név)

 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.