Az emlőrák kezelését gyorsan kell kezdeni
Emlőrákban a műtét és a kemoterápia közötti késlekedés veszélyezteti a túlélést.
Amerikai kutatók most megjelent tanulmánya szerint negatívan befolyásolja az emlőrák várható túlélését, ha az emlőrák műtétjétől az adjuváns kemoterápia megkezdéséig eltelt idő túl hosszú. A műtét típusa jelentős szerepet kap ebben a késlekedésben.
A kutatók különösen akkor találták túl hosszúnak a műtét és a kemoterápia közötti időszakot, ha a beteg a masztektomia után rekonstrukción is átesik, ilyenkor a jelenleg ajánlott 120 napon túl is elnyúlhat a kemoterápia megkezdése. Ez a 120 nap alapvetően fontos érték: ha a diagnózis és a kemoterápia megkezdése között 120 napnál hosszabb idő telik el, a teljes túlélés 29%-kal csökken!
Dr. Judy C. Boughey (Mayo Clinic, Rochester, Minnesota) és munkatársai 2019. júliusában az Annals of Surgical Oncology-ban online megjelent tanulmányukban biztatónak találják, hogy az amerikai emlőrákos betegek 89%-a az American Surgeon’s Commission on Cancer ajánlását követve, a diagnózis utáni 120 napon belül megkezdi meg a posztoperatív kemoterápiát . Az arány további javítása érdekében azt javasolják, hogy az egyes intézetek vizsgálják meg, mennyire tudják leszűkíteni az emlőrákos diagnózis és a műtét közötti intervallumot. A késlekedés oka sokszor az, hogy a beteg nem jut el a megfelelő intézetbe, vagy második véleményre vár, vagy az azonnali rekonstrukciós műtét tolódik el. Egyre több friss adat szól amellett, hogy a gyógyszeres kezelés időben történő megkezdése befolyásolja a beteg kilátásait.
A kutatók a National Cancer Database-ben szereplő I-III stádiumú emlőrákos betegek adatait dolgozták fel a 2010 és 2014 közötti időszakból. Összesen 172.043 nőbetegnél 52,6%-ban (90.488 eset) emlőmegtartó műtét, 47,4%-ban (81.555 eset) masztektomia történt. A masztektomián átesett betegek 56,7%-ánál (46.253 eset) nem végeztek azonnali rekonstrukciót, míg a betegek 43,3%-ánál (35.302 eset) azonnali rekonstrukció történt. Ellenoldali profilaktikus masztektomiára (CPM) a betegek 38,8%-ánál (31.615 eset) került sor. A betegeket átlagosan 46 hónapon keresztül követték.
A diagnózistól a műtétig eltelt idő az összes eset átlagában 27 nap volt. Az intervallum lényegesen rövidebb volt a emlőkonzerváló műtétre kerülőknél a teljes emlő eltávolításra kerülő betegekhez képest: 25 nap vs 29 nap (P<0,001). A masztektomiát követő azonnali rekonstrukció meghosszabbította a diagnózistól a műtétig eltelt időt: 35 nap vs 26 nap (P<0,001). Az ellenoldali profilaktikus masztetektómia szintén egy kissé (de azért szignifikáns mértékben) – megnövelte a műtétig eltelt átlagos időt az egyoldali terápiás masztektomiás beavatkozáshoz képest: 31 nap vs 29 nap (P<0,001). Bár mérhető különbségeket észleltek a sebészeti beavatkozás és a kemoterápia megkezdése között, de ezek a különbségek nem voltak jelentősek, sem klinikailag szignifikánsak, 43-44 nap volt az átlagos várakozási intervallum.
A diagnózistól a kemoterápiáig eltel idő átlagosan 74 nap volt, a betegek túlnyomó részénél (89,5%) valóban 120 napon belül elkezdődött a gyógyszeres kezelés. Az emlőmegtartó műtét esetén itt is rövidebb volt a kemoterápia megkezdéséig eltelt idő (71 nap) a masztektomiás betegeknél mért intervallumhoz (78 nap) képest (P<0,001). Csak kevesebb betegnél indult a kemoterápia 120 napnál később a konzerváló műtétes betegek és a masztektomiás betegek között: 8,3% vs 12,9% (P<0,001). Az azonnali rekonstrukciós műtét lényegesen meghosszabbította a kemoterápia megkezdéséig eltelt időt a rekonstrukció nélküli esetekhez képest 84 nap vs 74 nap (P<0,01). A masztektomia plusz azonnal rekonstrukció esetén 120 napnál később kezdődött a kemoterápia a betegek 15,0%-ában, míg masztektomia plusz rekonstrukció nélküli esetekben ez csak 11,3% volt (P<0,001). Különbség volt a rekonstrukció technikája szerint is: saját szöveti pótlás esetén több volt a 120 napon túli kemoterápia, mint implantátummal végzett rekonstrukció után: 16,0% vs 13,3% (P<0,001).
A további analízis során kiderült, hogy különbségek voltak a 120 napon túli kemoterápiában a daganatok szövettana szerint is: tripla negatív tumoroknál 7,4%-ban, HER2 pozitívoknál 10,3%-ban, hormonreceptor pozitív-HER2 negatív tumoroknál 11,6%-ban kezdődött időn túli kemoterápia. Kevesebb késlekedés történt I-II stádiumú tumoroknál. A késlekedést olyan a betegek életkora, kisérőbetegségei, bőrszíne és biztosítási formája is befolyásolta.
A kemoterápia megkezdéséig 120 napnál hosszabb késlekedés rontott a teljes túlélésen a 120 napon belüli kemoterápiához képest: HR: 1,29 (P<0,01): az 5 éves túlélés 88,6% vs 91,9% volt az előző sorrendben. Szövettanilag is volt különbség: a HER-2 pozitív esetekben HR: 1,47, tripla-negatív esetekben és hormon receptor pozitív-HER2 negatív esetekben HR: 1,23 volt.
Források:
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31332635
Davenport L. In breast cancer, delay between surgery and chemo harms survival. Medscape Medical News > Oncology News. July 29, 2019.
Kupstas AR, Hoskin TL, Day CN, et al. Effect of surgery type on time to adjuvant chemotherapy and impact of delay on breast cancer survival: a National Cancer Database Analysis. Ann Surgical Oncol. Published online 22 July, 2019.
