Az inaktív életmód jobban hajlamosít szívbetegségre, mint a dohányzás
Egy ausztrál nők körében végzett, a szívbetegségek okait vizsgáló új tanulmány szerint a 30 éves kor után a dohányzásnál, az elhízásnál és a magas vérnyomásnál is nagyobb rizikófaktor a mozgásszegény életmód.
A legújabb kutatások szerint Ausztráliában a betegségek kialakulásáért elsősorban a magas testtömeg-index (BMI), a dohányzás, a magas vérnyomás és a fizikai inaktivitás felelősek. A tanulmány készítői felnőtt ausztrál nőkben vizsgálták, hogy a szívbetegségek kialakulása szempontjából mekkora a lakosságnak tulajdonítható kockázat (Population Attributable Risk, PAR) az egyes kockázati faktorok esetében. A PAR értékeket mind a négy kockázati tényezőnél a Global Burden of Disease tanulmány módszerének és adatainak felhasználásával számították ki, valamint az értékeléshez felhasználták a nők egészségét vizsgáló Australian Longitudinal Study gyakorisági becsléseit is. A 22-27 évesektől a 85-90 évesekig 15 korcsoportot alkottak.
A relatív kockázat és a gyakorisági értékek változtak a nők különböző életszakaszaiban. Fiatal (≤ 30 év) felnőtt nők esetében a legmagasabb lakossági kockázatot a dohányzás képviselte. A 31. és 90. életév között viszont a fizikai inaktivitás jelenti a szívbetegségek szempontjából a legnagyobb kockázati tényezőt.
Hozzávetőlegesen 30 éves kortól az inaktivitásnak tulajdonítható szívbetegségek lakossági kockázata kiugróan magas más kockázati faktorokhoz képest.
A kutatók becslése szerint, ha minden 30 és 90 év közötti ausztrál nő teljesítené a heti ajánlott testmozgás-adagot (150 perc legalább közepes intenzitású fizikai aktivitás), akkor évente akár 2000 középkorú és annál idősebb nő életét lehetne megmenteni. A nők felnőttkori aktív életmódjának fenntartására és ösztönzésére irányuló programok a mostaninál sokkal magasabb közegészségügyi prioritást érdemelnének.
