E-cigaretta leszokáshoz: füstbe ment terv?
Több közelmúltbeli vizsgálat is azt jelzi, hogy az e cigaretta valójában nem segíti a dohányzásról való leszokást. Sőt, fiatalok körében fokozza a nikotinfüggőség kialakulásának veszélyét.
A dohányzásról való leszoktatás hatékony eszközeként promótált e-cigaretta hasznosságát legalább annyian vonják kétségbe, mint ahányan fennen hirdetik azt. Sajnos, az e témában végzett tudományos vizsgálatok során összegyűlt információk is ellentmondásosak. Egy véletlen besorolásos vizsgálatban a nikotintapasszal vetették össze a nikotintartalmú, illetve a nikotinmentes elektromos cigarettát, és hat hónap elteltével arra a megállapításra jutottak, hogy az e-cigaretta sem használható eredményesebben a leszokás elősegítésére, mint a közel három évtizedes múltra visszatekintő transzdermális tapasz. Emellett több prospektív, populációszintű vizsgálatot is publikáltak, amelyekben nem sikerült kapcsolatot igazolni az e-cigaretta használata és a dohányzás elhagyása között. Egy nemzetközi tanulmányban ugyan az e-cigarettát használók 85 százaléka felhagyott a dohányzással, ám egy év elteltével a leszokás gyakorisága lényegében megegyezett az e-cigarettát használók és az a nélkül leszokni próbálók csoportjában. Sőt, az Egyesült Államokban működő telefonos segélyszolgálatok adatai szerint az e-cigarettával leszokni vágyók kisebb valószínűséggel hagynak fel ténylegesen a dohányzással, mint az ilyen segédeszközzel nem élő társaik.
A JAMA Internal Medicine honlapján most megjelent közlemény szerzői prospektív vizsgálattal igyekeztek tisztázni, valóban segíti-e a dohányzás elhagyását – vagy legalábbis a nikotinbevitel csökkentését – az elektronikus eszköz, amely a nikotinpótlás mellett a dohányzás szertartását is imitálja. Az Egyesült Államokban végzett tanulmányba 1549 leszokni vágyó dohányost vontak be, akik a vizsgálat kezdetén (2011 novemberében), majd annak egy évvel későbbi lezárulásakor kérdőíves felmérés keretében adtak számot dohányzási szokásaikról.
Az adatelemzéshez 949 résztvevő válaszait tudták felhasználni, akik közül 88-an használtak e-cigarettát a vizsgálat kezdetén, ez azonban nem állt szignifikáns kapcsolatban a leszokási szándék erősebb mivoltával. Az egyéves követés adatai azt mutatták, hogy az elektronikus cigaretta használata sem a leszokási arányt nem növelte, sem az elszívott cigarettamennyiség – azaz a napi nikotinbevitel – csökkenését nem segítette. Emellett azt is megállapították, hogy az e-cigarettát használók nagyobb arányban „gyújtottak rá” az első szálra a reggeli ébredés utáni első fél órában, mint azok, akik nem éltek ezzel az eszközzel (69, illetve 58 százalék). További érdekes megállapításuk, hogy a vizsgált populációban az e-cigarettát használók körében szignifikánsan nagyobb volt nők, a fiatalok és az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya, mint az e-cigarettát nem használók csoportjában.
A már kezdetben is aktív e-cigaretta-használat nem jelezte előre az egy év utáni leszokás sikerét, két tényezőről viszont kimutatták, hogy a dohányzás eredményes elhagyásának szignifikáns jelzője: nevezetesen a leszokás szándékának erőssége (esélyhányados: 5,59) és a naponta elszívott cigaretták száma (esélyhányados: 0,97).
A vizsgálati eredmények tehát azt az irányt erősítik, amely szerint az elektronikus cigaretta nem feltétlenül segíti a dohányzásról való leszokást. A szerzők – akik a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem kutatói – úgy vélik, egyértelmű tudományos bizonyítékok hiányában törvényi szabályozással kellene tiltani, hogy a reklámok akár nyíltan, akár bújtatva azt közvetítsék, hogy az e-cigaretta eredményesen segíti a dohányzás abbahagyását. E javaslatukkal a JAMA Internal Medicine című folyóirat szerkesztője is egyetért, aki kommentárjában azon véleményének is hangot ad, mi szerint az e-cigaretta használatát és forgalmazását az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának (FDA) kellene szabályoznia.
A fenti megállapítások összecsengenek egy másik, rendkívül széles körű vizsgálat eredményeivel, amelyek szintén néhány hete olvashatók a JAMA Pediatrics honlapján. Ebben a keresztmetszeti vizsgálatban közel 40 ezer felső tagozatos általános iskolás és gimnazista diák töltött ki a dohányzási szokásokkal kapcsolatos kérdőívet, amelyben arról is nyilatkoztak, kipróbálták-e valaha vagy használják-e aktuálisan az e-cigarettát. Az adatelemzés rámutatott, hogy a válaszadó diákok körében egy év alatt megduplázódott az e-cigarettát kipróbálók aránya (3,2 százalékról 6,5 százalékra nőtt). Megállapították, hogy az e-cigarettaával szerzett első tapasztalatot nagyobb eséllyel követi alkalomszerű vagy aktív dohányzás és aktív e-cigaretta-használat. A felmérés időpontjában e-cigarettát használók 7-szer akkora valószínűséggel szívtak rendszeresen hagyományos dohánytermékeket is, mint azok, akik az elektronikus cigarettát soha nem próbálták. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az e-cigaretta nemhogy visszafogja, hanem inkább elősegíti a dohányzás kialakulását.
A nikotint gőzzé alakító elektronikus cigarettát a dohánytermékek „biztonságos” alternatívájaként is kínálják a fogyasztóknak, bizonyos azonban, a függőséget kialakító és a kardiovaszkuláris rendszert károsító nikotinbevitel semmilyen formában nem szolgálja az egyén egészségét. A küzdelmes leszokás eredményességét számos tényező befolyásolja – köztük az elhatározás szilárdsága, az egyén akaratereje és olyan külső hatások, mint a mindennapi stresszhelyzetek gyakorisága vagy a támogató környezet jelenléte. Emellett többféle olyan gyógyszerkészítmény is rendelkezésre áll, amelyek klinikailag igazoltan segítik a dohányzás elhagyását (nikotintartalmú rágógumik, transzdermális tapaszok, szopogató tabletták). Természetesen sok más lehetőséggel is élhet a leszokni vágyó, mindazonáltal úgy szakmai, mint etikai szempontból fontos, hogy a leszokást segítő eszközökről közölt információ hiteles legyen.
