hirdetés

A dohányzás diabéteszt okoz

Az Egyesült Államok tisztifőorvosának 50. évfordulós jelentésében foglalt új adatok szerint az aktív dohányosokban 30–40%-kal nagyobb a 2. típusú diabétesz kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzókban.

hirdetés

Boris Lushniak, MD, MPH tisztifőorvos rámutatott, hogy a diabétesz egyike annak a számos új betegségnek, amely oksági kapcsolatban áll a dohányzással.

Bár már a tisztifőorvos 2010-es jelentésében szerepelt, hogy kapcsolat van a dohányzás és a rossz glikémiás kontroll, a diabétesz kialakulása és a diabéteszes szövődmények között, akkor még nem voltak egyértelmű bizonyítékok arra, hogy ezek a kapcsolatok függetlenek más tényezőktől, például a fizikai inaktivitástól és a nem megfelelő étrendtől.

Az újabb vizsgálatokban azonban kontrollálták ezeket a tényezőket és más zavaró tényezőket is, s dózis-hatás kapcsolatot mutattak ki a dohányzás és a diabétesz között, valamint azt is, hogy a dohányzás abbahagyása csökkenti a diabétesz kockázatát. Így a tisztifőorvos mostani jelentésében már az szerepel, hogy: „Elegendő bizonyíték támasztja alá azt a következtetést, hogy a cigarettázás a diabétesz egyik oka”.

„A dohányzás és a diabétesz közötti kapcsolat igazán érdekes” – kommentálta a jelentést Serena Tonstad, MD, PhD, MPH, aki a kaliforniai Loma Linda Egyetem közegészségtan professzora. Hangsúlyozta, hogy „súlyos probléma” az, hogy az orvosi viziteken nem fordítanak figyelmet arra, hogy a dohányzás abbahagyására bíztassák a diabéteszes és prediabéteszes betegeket.

A tisztifőorvos jelentésében hivatkozik egy metaanalízisre, amely kiegészít egy 2007-es átfogó áttekintést további 24 vizsgálattal. Ezek mindegyike prospektív kohorszvizsgálat volt, és a vizsgálatok kezdetén egyetlen bevont személynek sem volt diabétesze. A metaanalízis összesen több mint 3,9 millió személy adatait elemezte, akik közül később 140 813-nak alakult ki cukorbetegsége.

A különböző vizsgálatok korrigálták az adatokat számos potenciális zavaró tényezőre nézve, például az életkorra, a testtömegindexre, a fizikai aktivitásra, az étrendre, az alkoholfogyasztásra, a családban előfordult diabéteszre, a nemre, a rasszra/etnikumra és a képzettségre.

A nemdohányzókkal összevetve a dohányosokban 1,37 volt annak a kockázati aránya, hogy 2. típusú diabéteszesek lesznek. Azokban a vizsgálatokban, amelyekben vércukormérést alkalmaztak, erősebb kapcsolatot mutattak ki, mint azokban, amelyekben az orvos vagy a beteg beszámolójára hagyatkoztak.

A dózis-hatás elemzés további bizonyítékot szolgáltatott a közvetlen oksági kapcsolat mellett. A diabétesz kialakulásának relatív kockázata a soha nem dohányzókhoz képest a dohányzás mennyiségével egyre nőtt: 1,14 volt a korábban dohányzókban, 1,25 a nem erős dohányosokban (1–19 cigaretta/naptól 1–15 cigaretta/napig sorolták ide a személyeket a különböző vizsgálatokban) és 1,54 az erős dohányosokban (≥16, illetve ≥20) – mindegyik különbség statisztikailag szignifikáns volt.

Az okság bizonyítékainak harmadik csoportja 4 olyan vizsgálatból származik, amelyekben a személyek abbahagyták a dohányzást. Az egyik áttekintés szerint ennek hatására javult az inzulinérzékenység, annak ellenére, hogy nőtt a személyek testsúlya. Egy másik nagy vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a dohányzás abbahagyása után rövid távon nőtt ugyan a 2. típusú diabétesz kockázata, de 12 évvel a dohányzással való szakítás után már olyan alacsony volt, mint a soha nem dohányzóké. Egy másik vizsgálatban is ilyen alacsonyra csökkent a kockázat, a nőkben 5 évi, a férfiakban 10 évi nemdohányzás után.

A kevés bizonyíték miatt a tisztifőorvos jelentése nem tárgyalja a passzív dohányzás diabéteszre és a diabéteszes szövődményekre gyakorolt hatását.

Szól azonban a jelentés számos lehetséges biológiai mechanizmusról, amelyek magyarázhatják a cigarettázás és a 2. típusú diabétesz kialakulása közötti oksági kapcsolatot. Az egyik ezek közül az, hogy a dohányzás hajlamosít a centrális kövérségre, amelyről jól ismert, hogy kockázati tényezője az inzulinrezisztanciának és a diabétesznek. Az adatok azt jelzik, hogy ez a hatás a magasabb kortizolkoncentrációval lehet összefüggésben, valamint a dohányzásnak a nemi hormonokra gyakorolt hatásával.

A dohányzás növeli a gyulladásos markerek szintjét és az oxidatív stresszt is – mindkettőnek szerepe van az inzulinrezisztancia kialakulásában és a rendellenes glükózanyagcserében.

Mind állati, mind humán vizsgálatokban működő nikotinreceptorokat találtak a hasnyálmirigy szigeteiben és a béta-sejtekben. Lehetséges, hogy a dohányzás részben ezekre a receptorokra hatva csökkenti az inzulinelválasztást. Az állati vizsgálatok szerint a prenatális és az újszülöttkori nikotin expozíció béta-sejt diszfunkciót és apoptózist okozhat – írja a jelentés.

Forrás: Medscape

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.