Hatvankilenc rákkeltő anyag van a dohányfüstben
A dohányfüstben eddig 69 karcinogén anyagot azonosítottak. Legismertebb károsító hatását a tüdőre gyakorolja, de a dohányfüst gyakorlatilag minden szervet károsít, például csontritkuláshoz és gyomorfekélyhez is vezethet.
- Miért hízunk a leszokás után?
- A leszokást követő hízás kevésbé árt, mint a dohányzás
- Leszokás után már nem nagyobb a posztoperatív kockázat
- A műtét előtti dohányzás leszoktatás haszna
- A dohányzás befolyásolja a pajzsmirigy-betegség kockázatát
- Agresszív lesz a cigarettafüstben felnövő kisgyerek
- A tizenéves dohányosok marihuánával folytatják
- Az első munkaközvetítői kérdés: dohányzik Ön?
A dohányzás bizonyítottan a légutak szerkezetének drámai romlásához, idült légcsőhuruthoz, a léghólyagocskák felfúvódása és szétszakadása révén a tüdő szövetének visszafordíthatatlan pusztulásához, tüdőtáguláshoz vezet. A tüdő légző felületének és kapacitásának csökkenése a krónikus hörghurut (gennyel telt nyálkahártya okozta fájdalmas köhögés és légzési nehézség) táptalaja.
A légútakat blokkoló és a légzést nehezítő krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) ma az egyik vezető halálok, a COPD-ben szenvedők négyötöde dohányos. A betegség nemcsak a tüdőt és a légutakat támadja meg, hanem a dohányfüsttel a szervezetbe jutó agresszív szabadgyökök, a citokinek testszerte gyulladást eredményeznek.
A dohányzás csökkenti a kalcium felszívódását, a szervezet D-vitamin- és kalcitriol szintjét valamint a csontok ásványianyag-tartalmát, és ezáltal csontritkuláshoz vezet. Menopauza után nőkben a dohányzás kétszeresére növeli a csonttörés kockázatát.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a dohányzás az egyik legkomolyabb kockázati tényező. A dohányzás során ugyanis felgyorsul a szívverés, ami hosszú távon magas vérnyomáshoz, ezáltal érelzáródáshoz, szívrohamhoz és szélütéshez vezethet. Dohányosokban az ischaemiás szívbetegség is háromszor gyakrabban fordul elő.
A dohányzás károsítja a gyomor nyálkahártyáját, és ezzel kedvező feltételeket teremt a Helicobakter pylori megtelepedéséhez, amit az is mutat, hogy a dohányzók körében a gyomor- és nyombélfekélyek előfordulása kétszer gyakoribb, mint a nemdohányzó populációban. A dohányzás a pepszinogén szint emelése révén a gyomorürülés lelassulását, és a gyomorsavtartalom növekedését eredményezi.
Nőkben a dohányzás növeli a méhtest- és méhnyakrák és (mivel a cigarettafüstben lévő szén-monoxid és nikotin oxigénhiányt és méhlepény-rendellenességet eredményez) terhesség esetén a koraszülés, a vetélés és a halva születés kockázatát.
Dohányzás férfiakban roncsolja a hímivarsejteket, és rontja az ondósejtek mozgásképességét is, ami csökkenti a nemzőképességet. A hímvessző ereinek károsítása miatt pedig impotenciát okozhat.
A dohányfüstben - a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség adatai szerint - 69 karcinogén (rákkeltő) anyagot azonosítottak 2000-ig.
A dohányzók körében tizenötször gyakrabban fordul elő tüdőrák, mely a leggyakoribb dohányzás okozta daganatos betegség. A dohányfüst hasonlóan fontos szerepet játszik a szájüregi- és a gégerák, a nyelőcső, a hasnyálmirigy és a húgyhólyag rosszindulatú daganatának kialakulásában is. A tartós dohányzás néhány kivételtől eltekintve valamennyi szerv esetében megnöveli a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Forrás: OEFI-EKK
