Előszó

Szinte hihetetlen, hogy a magyar szülészet nemzetközileg ismert és elismert doyenje, Iffy László professzor 2005. május 17-én 80 éves, hiszen New Jerseyben ma is aktív osztályvezető (az Egyesült Államokban – hazánkkal ellentétben – nincs életkori diszkrimináció), ügyeletet vállal, szellemileg frissebb és főleg bölcsebb bármelyikünknél, és a newarki Orvostudományi Egyetemen ma is számítanak mindennapi tapasztalatára és tanítómesteri tevékenységére. Mi lehet a titka bámulatos aktivitásának? Csak sejtjük, hogy „jót tett” neki a rendkívüli helytállást és talpon maradást követelő, kemény életútja, Semmelweis tanainak következetes és bátor képviselése és hirdetése, a magyar nyelv és szaknyelv kitartó tisztelete és ápolása, a szülészi hivatás iránti elkötelezettség, és mindehhez még kitűnő DNS-szerelvényre viszszavezethető, okos, kellemes, humoros és életvidám egyénisége. Egész eddigi életútját végigkíséri a gyökerekhez való ragaszkodás és a világlátott, tanult ember laza bölcsessége, mellyel „felülről” szemléli a világ folyását és abban saját helyét.