Látászavarok Parkinson-kórban

A philadelphiai Pennsylvania Egyetem kutatói egy nagy egészségügyi kutatás adatait értékelve kimutatták, hogy a látászavarok jóval gyakoribbak a Parkinson-kórban szenvedő betegekben, mint az átlagos azonos korú népességben.

A Parkinson-kór (PD) jellemzői közé tartoznak a hipozmia nem motoros tünetei, az ortosztatikus hipotenzió, a székrekedés, a vizelési zavarok, az alvás fragmentálódása, a gyors szemmozgások, a kognitív zavarok, de egyre inkább ismert, hogy vizuális zavarok is társulnak a betegséghez. A PD-s betegek gyakran szemszárazságról panaszkodnak (mivel ritkábban pislognak és könnytermelésük is csökkent), vagy kettőslátásuk van, de csökkent szín-érzékenységről, kontraszt-zavarokról is beszámoltak. A Parkinson-kóros betegek látászavarait egyre gyakrabban regisztrálják az ápolók, a háziorvosok, de a probléma kiterjedtebb vizsgálatára eddig nem került sor.

Dr. Ali Hamedani (Perelman School of Medicine, University of Pennsylvania, Philadelphia) és munkatársai a European Journal of Neurology-ban megjelent SHARE (Survey of Health, Aging and Retirement in Europe) vizsgálatban 27 európai állam és Izrael  50 évesnél idősebb lakosainak egészségügyi adatait elemezték. A 115.240 beteg közül (átlagos életkor 64,3 év, 54% nőbeteg) 1438 személy (1,25%) vallotta azt, hogy Parkinson-kórban szenved.

Igazított logisztikai regressziós modell segítségével azt találták, hogy a Parkinson-kórhoz jelentősen megnövekedett látászavar társul (OR: 2,67), ami egyaránt lehet távollátási (OR:2,55) és közellátási (OR: 2,07) probléma. A feldolgozás igazolta azt is, hogy a Parkinsonos betegeknél az elemzést megelőző 2 évben jóval ritkábban történt szemészeti vizsgálat (OR: 0,59), mint a nem Parkinsonos populációban – bár ez az érték egyéb más tényezőkkel való igazítás után nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak.

A szerzők maguk is ismerik vizsgálatuk korlátait, melyek között felsorolták, hogy nem volt információjuk a Parkinson-kór fennállásának időtartamáról, ilyen módon nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy a látászavar a betegség korai-, vagy késői szakában következett-e be. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy a látászavarok keletkezésében milyen tényezők játszanak szerepet, és nem ismerjük a szemtünetek jelentőségét sem. Az sem világos, hogy a Parkinson-kórban észlelt látászavarok az agy, vagy a szem elváltozásaihoz társulnak-e, az viszont közismert, hogy már a Parkinson-kór diagnózisa előtt finom szín-érzékelési zavarok jelentkezhetnek, melyeket a beteg rendszerint nem is vesz észre. Tehát bár ez volt az első népesség alapú felmérés, melyben bizonyították, hogy a Parkinson-kórhoz látászavarok társulnak, a szemészeti szűrővizsgálatokra vonatkozó javaslaton kívül egyelőre a szerzők szerint is korai lenne még bármilyen következtetést levonni, illetve javaslatokkal élni. „Egyelőre csak annyit tehetünk, hogy felhívjuk az orvosok figyelmét a Parkinsonos beteg vizuális problémáira. A vizsgálatok során tehát mindenképp kérdezzünk rá a Parkinsonos (és egyéb, neurológiai kórképben szenvedő, idősebb) betegek esetleges látással kapcsolatos problémáira és bíztassuk őket a rendszeres szemészeti vizsgálatra. A Parkinson kóros betegnek leggyakoribb szemproblémái a szemszárazság, kettőslátás, olvasási nehézség.” A szemszárazságot a pislogás (és a könny-film) hiánya, a kettőslátást pedig valószínűleg a két szem mozgását koordináló agyi terület károsodása okozza.

A látászavarok rontják az életminőséget, hozzájárulnak a depresszió, a szorongás, a demencia kialakulásához, növelik az elesés és következményesen a csípőtörés kockázatát, ezért a problémának kiterjedtebb, népegészségügyi jelentősége is van.

Források:

1. Hughes S. Visual dysfunction: an underrecognized symptom of Parkinson’s?

2. Hamedani AG, Willis AW. Self-reported visual dysfunction in Parkinson disease: the Survey of Health, Aging and Retirement in Europe. Eur J Neurol. Published online October 19, 2019. doi:10.1111/eme.14092