Mediterrán étrend nem mediterrán országban
Húszezernél több angol felnőtt átlagosan 12 éves prospektív megfigyelése azt bizonyította, hogy a spanyolországi PREDIMED vizsgálat eredményei északibb tájakon is megismételhetők.
A mediterrán étrendre sok gyümölcs, növényi eredetű étel, olívaolaj; mérsékelt mennyiségű halhús, fehér húsfélék, tejtermék fogyasztása jellemző; ez az étrend vörös húsokban (sertés- és marhahús), cukrozott ennivalókban, telített zsírokban viszonylag szegény. A főétkezésekhez ebben az étrendben a mértékletes borivás is hozzátartozik. A PREDIMED vizsgálat 2003-ban indult spanyol szakemberek kezdeményezésére, a helyi egészségügy támogatásával, sok ezer önként jelentkező család részvételével. Évek alatt tanulmányok sora bizonyította, hogy a mérsékelten amerikanizált étrenden élőkhöz képest a hagyományos mediterrán étrenden élő, egyébként fokozott kardiovaszkuláris kockázatú népesség szív-ér rendszeri morbiditása, mortalitása lényegesen kedvezőbb.
A kardiológia és a táplálkozástudomány nemzetközi szakértői figyelemmel kísérték, de nemegyszer bíráló megjegyzésekkel illették a spanyol vizsgálat eredményeit. Sokan megkérdőjelezték, hogy a mediterrán étrend más földrajzi területen is előnyösnek bizonyulna-e. Javasolták, hogy másutt is végezzenek hasonló vizsgálatokat, mielőtt a mediterrán diéta általános nemzetközi ajánlást kapna.
Angliában a múlt század végén indították a rosszindulatú daganatos betegségek kutatására szervezett European Prospective Investigation of Cancer (EPIC) vizsgálatot. A University of Cambridge Klinikai Orvostudományi Karának munkacsoportja kezdettől fogva támogatta azt az elgondolást, hogy az EPIC tanulmány résztvevői folyamatosan tájékoztassák a vizsgálókat életvitelükről, táplálkozásukat is beleértve.
A Mediterranean Diet Foundation által készített táplálkozási piramis részletesen ismerteti a mediterrán étrend elemeit: a széles alapot a napi koszt fő összetevői alkotják, majd fölfelé haladva a piramis keskenyedése jelzi, hogy egyre ritkábban, egyre kisebb mennyiségben fogyasztandó élelmiszerekről van szó. A vizsgálók 15 pontban foglalták össze az egyes résztvevők (23 902 fő) táplálkozási adatait a kiindulástól (1993–1997) a megfigyelés évei alatt. Eredményeiket a BMC Medicine közölte.
A vizsgálati alanyok körében 7606 halálos és nem halálos kardiovaszkuláris esemény fordult elő 269 935 résztvevőév alatt. Átlagosan 17 esztendő alatt 5660 vizsgálati alany vesztette életét, 382 765 résztvevőév alatt, ebből a kardiovaszkuláris halálesetek száma 1714 volt. A mediterrán étrenden élők között a szív-ér rendszeri események 5%-kal ritkábbak voltak (HR: 0,95, 95%-os MT: 0,92–0,97). Ebben a csoportban a kardiovaszkuláris mortalitás 9%-kal volt kisebb (0,91, 0,87–0,96), az iszkémiás szívbetegség gyakoriságának csökkenése 6%-nak bizonyult (0,94, 0,90–0,98), és az összhalálozás 5%-kal mérséklődött (0,95, 0,93–0,98).
A mediterrán étrend jótékony befolyása dózisfüggőnek bizonyult. A szív-ér betegségek csökkenése abban a csoportban, amelyik mérsékeltebben követte a mediterrán diéta gyakorlatát, 5% volt, míg az étrendet szigorúan követők 15%-kal ritkábban lettek szívbetegek. A kutatók számítása szerint a vizsgált népességben 10 év alatt ezer résztvevőre számítva 9,7 kardiovaszkuláris esemény megelőzhető lett volna a mediterrán étrend pontosabb betartásával, valamint a kardiovaszkuláris mortalitás és az összhalálozás ezerből 5,5, illetve ezerből 7,5 esettel csökkent volna. Az összesített statisztika még imponálóbb: ha a szigetországban mindenki a tradicionális mediterrán étrendet fogyasztaná, évente majdnem 20 ezerrel kevesebben halnának meg kardiovaszkuláris betegségben.
