Radikális prostatectomia vagy külső besugárzás után kialakult metasztatikus betegség klinikailag lokalizált prosztatarákban: eset-mix szerint korrigált klinikai kohorszok összehasonlítása
Célkitûzés
A vizsgálat célja annak meghatározása volt egyetlen speciális ellátóközpont betegei körében,hogy a radikális prostatectomia (RP, radical prostatectomy) és a külsô sugárforrásból végzettradioterápia (EBRT, external beam radiotherapy) miként befolyásolja a távoli metasztázisok(DM, distant metastases) elôfordulását RP-vel és EBRT-vel kezelt lokalizált prosztatarákban.
Betegek és módszerek
Klinikailag T1c–T3b stádiumú prosztatarákban szenvedô betegeknél intenzitásmoduláltEBRT (> 81 Gy) vagy RP történt. Mindkét csoportot olyan betegek alkották, akiknél biokémiaikudarc esetén mentô („salvage”) sugárkezelésre vagy androgéndeprivációs terápiárakerült sor. Az RP-vel kezelt betegeknél mediánértékben 13 hónap, míg az EBRT-nátesett betegek esetében 69 hónap telt el a biokémiai recidíva és a mentô terápia között.A DM-re vonatkozó adatok összevetése elôtt korrekciót végeztünk a betegek életkora, aklinikai stádium, a szérumban mérhetô prosztataspecifikus antigén szintje, a biopszia alapjánmeghatározott Gleason-pontszám, valamint a kezelés éve szerint.
Eredmények
Az RP-betegek csoportjában 97%, míg az EBRT-betegek esetében 93% volt annak valószínûsége,hogy 8 év múltán nem jelentkezik metasztatikus progresszió. Az eset-mix szerintikorrekciót követôen a mûtét mutatott kapcsolatot az áttétképzôdés kockázatának mérséklôdésével(kockázati arány, 0,35; 95% CI, 0,19–0,65; p < 0,001). A prosztatarák-specifikushalálozás tekintetében hasonló eredmények születtek (kockázati arány, 0,32; 95% CI,0,13–0,80; p = 0,015). A metasztatikus progresszió aránya kedvezô kockázatú betegségbenhasonlónak adódott (1,9%-os különbség a 8 éves metasztázismentes túlélésben), mígközepes kockázat mellett kismértékben (3,3%), kedvezôtlen kockázatú betegségben pedigkifejezetten csökkent (7,8%-os különbség a 8 éves metasztázismentes túlélésben).
Következtetések
Kis kockázatú prosztatarákban ritkán fordul elô metasztatikus progresszió, függetlenül attól,hogy RP vagy EBRT történik. A nagy kockázatú betegség miatt RP-vel kezelt betegeknélkisebb a metasztatikus progresszió és a prosztatarák-specifikus halálozás esélye, mint EBRT-tkövetôen. A most kapott eredményeket a mentô kezelés alkalmazása és idôzítése torzíthatja.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
a szerző cikkei