hirdetés
hirdetés

SM és a bélbaktériumok

A sclerosis multiplex is felzárkózik azon betegségek sorába, amelyek kialakulásában fontos szerepet játszanak a bélbaktériumok. Kőkori diétán tartásuk azonban nem sok jót ígér a betegeknek. 

hirdetés

A sclerosis multiplex (SM) autoimmun betegség, melynek során az immunrendszer autoagresszív T-sejtjei az agy és a gerincvelő idegsejtjeit támadják meg és elpusztítják azok külső védőburkát. A szigetelőburkot elvesztő idegsejtek ingerületvezetése zavart szenved, és ez az ingerületvezetési zavar számos különböző tünetet eredményez. Eddig mintegy 200 olyan gént azonosítottak, amelyek megléte fogékonnyá tesz a betegséggel szemben, de a betegséget kiváltó autoimmun folyamatot mindig valamely külső környezeti tényező indítja el. A már eddig ismert ilyen külső tényezők a dohányzás, a kevés napfény és az  Epstein-Barr vírus. A DNS szekvenálási módszerek elterjedésével annak lehetősége is felmerült, hogy a bélflóra is szerepet játszhat a kórfolyamat elindításában.

Hartmut Wekerle (Max Planck Institute of Neurobiology, Martinsried, Németország) és kollegái már 2011-ben kimutatták a bélflóra és az SM kapcsolatát. Egerek genetikai módosításával olyan megváltozott T-sejt aktivációt hoztak létre, amelynek következtében ezek a normális bélflórával rendelkező állatok 3-8 hónap múltán SM-hez hasonló tüneteket mutattak.Ha azonban ezeket az egereket csíramentes környezetben nevelték, akkor nem lettek betegek.Joggal terelődött gyanújuk a bélflóra trigger szerepére, de az egészséges emberek és SM-betegek ezt követően nagy vehemenciával induló összehasonlító bélbaktérium elemzései mérsékelt sikerrel jártak. Wekerléék szerint az emberek genetikai- és gyomor-bél baktériumainak diverzitása oly nagy fokú, hogy ilyen vizsgálatok kevés sikerrel kecsegtetnek.

Egy későbbi, szintén Wekerle vezette vizsgálatban 50 olyan egypetéjű ikerpár székletmintáit elemezték, amely ikerpárok egyik tagja SM-ben szenvedett, így az egyes párokon belül nem különbözött a gének bélbaktérium módosító hatása, hiszen génállományuk megegyezett. Az ikrek mikorbiomjának összevetésekor néhány nagyon apró, de érdekes különbséget találtak. Az SM-ben szenvedőkben gyakran kisebb volt az Akkermansia nemzetségbe tartozó baktériumok száma. Az azonban sokkal érdekesebb volt, hogy ha a beteg emberek bélflóráját a genetikailag módosított, de csíramentes környezetben nevelt egerekbe juttatták, az állatok majdnem kivétel nélkül SM-hez hasonló agyi gyulladásos tüneteket mutattak. Kísérletükben először bizonyították, hogy az SM betegek bélflórájának komponensei funkcionális szerepet játszanak a T-sejt aktivációban, és emberben az SM betegség triggerei lehetnek.

Prof. Marco Prinz neuropatológus (University Hospital Freiburg, Németország) egereken végzett vizsgálatai bizonyították, hogy a normális agytevékenység feltétele az érintetlen gyomor-bélrendszer, és az agy immunrendszere csak akkor működik kielégítően, ha a bélbaktériumok megfelelő táplálékot biztosítanak számára: "A rövid-láncú zsírsavak hiányában az agyi immunsejtek, a mikroglia sejtek jelentős mértékben zsugorodnak." A rövid láncú zsírsavak közül is kitüntetett szerepe van a proprionsavnak. Ha az SM-hez hasonló tüneteket mutató egerek ivóvizébe proprionsavat kevertek, agyi immunrendszerük regenerálódott.

Aiden Haghikia, (St. Joseph Hospital of Ruhr University, Bochum, Németország) neurológus és munkatársai azonnal kipróbálták, hogy a proprionsav vajon embereken is ilyen kedvező hatású-e. Az köztudodott volt, hogy az SM-betegek bélflórájának biodiverzitása kisebb, mint az egészségeseké. Míg egy egészséges ember belében közel 160 különféle baktériumfaj él, addig az SM-betegekében jóval kevesebb, ami nyilvánvalóan befolyásolja az általuk termelt zsírsavak mennyiségét is. És ez így is van, az SM-betegek vérében kevesebb a proprionsav. Haghkia egy észak-német tv adónak, az NDR-nek adott interjújában arról számolt be, hogy SM betegei a proprionsav pótlást követően energikusabbak, kevésbé fáradtak és kimerültek voltak. Vérvizsgálatuk során 30%-kal nagyobb immunsejtszámot és kevesebb gyulladásos sejtet találtak. A proprionsavnak nincs mellékhatása, és a megengedett napi bevitel 200-szorosa annak a dózisnak, amelyet a kutatók hatásosnak találtak, azonban klinikai vizsgálatok még nem történtek a proprionsavval. Táplálkozási szakemberek szerint a bél proprionsav termelése növényi alapú, nagy mennyiségű oldhatatlan rostot tartalmazó táplálékok bevitelével stimulálható (sok ilyen rostot tartalmaz az almahéj, a gabonahéj, a lencse, a dió és a pisztácia).

Dr. Terry Wahls amerikai orvos, aki maga is SM-beteg, egy TED Talk során az általa követett paleo diétát javasolja betegtársainak. Az előzetes vizsgálatok azonban e tekintetben nem sok eredményt hoztak. 

Dr. N. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.