hirdetés

Új adatok szólnak amellett, hogy a COVID-19 egyik neurológiai komplikációja a Parkinson-betegség lehet.

Egy új vizsgálat szerint a COVID-19-ben szenvedő betegeknél keletkezett stroke-ok között több a kriptogén (rejtett eredetű) és az embóliás eredetű stroke, mint azt általánosan észleljük.

Az amerikai CDC frissítette a különböző kísérőbetegségekkel rendelkező személyek koronavírus elleni védőoltásával kapcsolatos, előzetesen kiadott ajánlásait.

A legújabb állatkísérletek szerint a SARS-CoV-2 vírus eláraszthatja az agyat, és az agysejtekre gyakorolt közvetlen hatással neuroinflammációt okozhat.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2020 decemberében az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Az új szuperfertőző koronavírus-törzsek megjelenése miatt igen fontos és sürgős a korlátozások újragondolása.

 


 

A szakorvosi és kórházi ellátás korlátozott hozzáférhetősége új feladatokat rótt a háziorvosokra és gyors alkalmazkodást igényelt. A betegellátás pandémia alatti változása azonban számos olyan változást hozott, amelynek fenntartása megfontolásra érdemes a járvány elmúltával is.

 


 

hirdetés

Az Orvostovábbképző Szemle mostani számát elsősorban az onkológiának szentelte. Talán anakronisztikusnak tűnhet a COVID-19-világjárvány második hullámában daganatos betegségekkel tematizálni a hazai szakmai közvéleményt, de magam is azt gondolom, hogy míg a COVID-19 akut katasztrófa, addig a daganatos betegségek – a folyamatos, olykor látványos eredmények ellenére is – krónikus pandémia. Miközben ma azzal vagyunk elfoglalva, nehogy a szezonális influenzával kombinálódjon a COVID-19-járvány második hulláma, megalapozottan kijelenthetjük, biztosan fog kombinálódni a daganatos megbetegedésekkel is, mivel a rosszindulatú daganatok a krónikus betegségek egyik olyan csoportja, amely különösen fogékonnyá, esendővé teszi a betegeket az új koronavírussal szemben.

A szisztémás gyógyszeres kezelésnek mind a korai, mind az áttétes stádiumú emlődaganatok ellátásában jelentős szerepe van. Ma már a kezelés mindig egyénre szabottan történik, a terápia előnyeinek és kockázatainak mérlegelése mellett a beteg preferenciája is egyre fontosabb szempont. Az emlőrák egységes kezelését nemzetközi, folyamatosan aktualizált ajánlások segítik klinikai vizsgálatok és metaanalízisek evidenciái alapján. Magyarországon az emlőrák kezelésére a Kecskeméti Emlőrák Konszenzus Konferencia tesz szakmai ajánlást.1 

A tüdőrák hazánkban és a világon vezető daganatos halálok. Sokáig csak kemoterápiás kezelési lehetőségünk volt. A 2005-ös év áttörést hozott a nem kissejtes tüdőrák célzott kezelésében az EGFR-TKI-k megjelenésével. 

A tüdődaganatok kezelése a molekuláris patológiai ismeretek bővülésével jelentősen átalakult. Feltárult a genetikai eltérésen alapuló célzott kezelések lehetősége, jelentős túlélési előnyt nyújtva a betegeknek, jó életminőség megtartásával. Ezeket a citotoxikus kemoterápiás kombinációkat megelőzve elsőként kell adni a mutációt hordozó betegeknek. Az immunellenőrzőpont-gátló immunterápiák átírták a terápiás irányelveket, kombinációban és monoterápiában egyaránt, de első vonalas alkalmazásuk csak akkor jön szóba, ha genetikai mutáció nem igazolható. 

 


 

hirdetés

Több dohányosnál lehet eredményes a leszokás

A farmakoterápia a dohányzás leszokás javasolt és igazoltan hatékony módszere motivált dohányosnál leszokási szándék esetén. A nem gyógysze­res támogatással (rövid tanács és minimálintervenció, programszerű vagy intenzív tanácsadás) együtt alkalmazott leszokás támogató gyógyszerek az egészségügyi ellátás minden szintjén tovább növelik a hatékonyságot. A hazánkban eddig elérhető két bázishatóanyag, illetve hatóanyagcsalád mellé 2020 végén elérhetővé vált a receptköteles citizin hatóanyag is a megvonási tünetek és a sóvárgás kezelésére.

 

A tünetmentes hyperuricaemia szerepet játszik az idült vesebetegség kialakulásában és progressziójában. A hatékony húgysavcsökkentő kezelés ellenére  a vesefunkció-romlás üteme nem csökkent a középkorú, hosszan fennálló 1-es típusú diabetesben szenvedő, nephropathiás, valamint proteinuriás, CKD-3-4-es stádiumú betegek körében. 

A rendelőn kívüli és az ambuláns vérnyomásmérés felértékelődött. A nem farmakológiai kezelés minden formája nagyobb hangsúlyt kapott. Az ajánlások hangsúlyozzák a kettős vagy hármas fix dózisú antihipertenzív gyógyszeres kezelés előnyeit. A kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás személyre szabott csökkentése csak a betegek javuló együttműködésével érhető el.

A fájdalommal járó kórképek kezelésében fontos szerepet töltenek be a nem szteroid gyulladásgátló készítmények. Az alapellátásban dolgozó orvosok napi szinten szembesülnek ezen kórképek kezelésének kihívásaival, valamint az igénnyel, hogy a nonszteroid gyulladásgátlókat adekvátan, hatékonyan és a beteg biztonságát, preferenciáit szem előtt tartva alkalmazzák.

Napjainkban a monomodalis fájdalomcsillapítás mellett előtérbe került a multimodalis megközelítés, mely lényege az eltérő hatásmechanizmusú gyógyszerek kombinációja. A fix dózisú multimodalis analgézia kiemelt érdeme a dózisspórolás, mely kevesebb mellékhatást eredményez. A cikk a Magyarországon elérhető fix kombinációjú fájdalomcsillapítókat mutatja be.

A krónikus mozgásszervi megbetegedések tartós fájdalomcsillapítást igényelnek. Az alkalmazott per os nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) és fájdalomcsillapítók súlyos mellékhatásokat okozhatnak, ezért lokálisan – a hatékonyságot fokozó fizioterápiával – alkalmazva, bizonyítottan lényeges mellékhatás nélkül vezetnek eredményre.

 


 

A SELECT-COMPARE vizsgálatban az upadacitinib és az adalimumab hatásosságát és biztonságosságát hasonlították össze 48 hetes követés után. Az upadacitinib + methotrexat kombináció jobb klinikai és funkcionális kimeneteleket eredményezett, mint az adalimumab + methotrexat séma, és a strukturális károsodásokra vonatkozó preventív hatás tartósan fennmaradt.

Az upadacitinib megfelelő hatásosságot és gyors hatáskezdetet mutat a rheumatoid arthritis methotrexat adására nem kielégítően reagáló eseteiben. Az upadacitinib monoterápia megfelelő biztonságossági profil mellett jelentősen javítja a betegségkimeneteleket tükröző paramétereket.

A melanóma a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok egyik típusa. Festéksejtes bőrráknak is nevezik, mivel a bőr festékanyagát, a melanint termelő ún. melanocitákból indul ki. Bár a melanómát a bőrrákok közé sorolják, megjelenhet bármely szövetben, ahol melanociták találhatók, így pl. a szemben vagy a bélrendszerben. 

 

A felső légúti fertőzések – melyeket „megfázásként” is szokás emlegetni a köznyelvben – heveny formában jelentkező, általában maguktól is meggyógyuló betegségek. Leggyakoribb kórokozóik különböző légúti vírusok. 

 

A szisztémás lupus erythematosus – röviden: lupus (ejtsd: lupusz) vagy SLE – különböző szerveket érintő; enyhe, középsúlyos vagy súlyos idült gyulladásos megbetegedés. Két fő típusa a bőrre korlátozódó diszkoid lupus és a szisztémás lupus, mely a bőrön és az ízületeken kívül a belső szerveket is megbetegítheti. Betegtájékozta­tónkban az utóbbi típussal foglalkozunk.

EKG-fiziológia dióhéjban

Támogatott továbbképzés

hirdetés
hirdetés

Hírlevél

 

Kedves Olvasóink!

 

Legközelebbi Hírlevelünket

 

2020. január 18-án küldjük ki.

 

Figyelje Hírlevelünket.

 

 

   Korábbi számainkat itt olvashatja.

   

Ha szeretne tájékoztatást kapni a legfrissebb szakmai híreinkről, iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!

books.medicalonline