Az immunalapú kezelések továbbra is elégtelenek a myelodysplasiás szindrómák (MDS) esetében.

Az FDA jóváhagyta a pembrolizumab perioperatív alkalmazását a reszekálható, lokálisan előrehaladott fej-nyak pikkelysejtes karcinómában (HNSCC).

Ígéretes megközelítés lehet a GOT2 mitokondriális enzimet gátló célzott kezelés.

A kiméra antigénreceptorral módosított T-sejtes (CAR-T-) terápia az elmúlt évek egyik leginkább innovatív immunterápiás lehetőségének tekinthető. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a CAR-T-terápia ígéretes potenciállal rendelkezik az autoimmun betegségek kezelésében. A jelenlegi preklinikai és klinikai vizsgálatok eredményei alapján ezzel a kezeléssel tartós, hosszú távú remissziót sikerül elérni malignus hematológiai betegségek esetében. Autoimmun betegségekben alkalmazott CAR-T-kezelések eredményei egyelőre csak esetriportokból származnak. Ugyanakkor klinikai vizsgálatok már folynak a leggyakoribb indikációban szisztémás lupus erythematosusban, miozitiszekben és szisztémás sclerosisban is.

A mesterséges intelligencia figyelmeztethet az onkológiai kezelések következtében fellépő vesekárosodásra vagy vérképzési zavarokra.

Ígéretes eredményeket mutatott a RUTIVAC-1 vizsgálat a húgyhólyagrák kiújulásának prevenciójában.

A fibronektin és a simaizom-aktin jelenléte a rákos szövetekben gátolhatja a terápia hatásosságát, így új markerként szolgálhat a vastagbélrákos betegek immunterápiás kezeléséhez.

 A Gorlin–Goltz-szindróma, más néven nevoid bazálsejtes karcinóma szind­róma (NBCCS) ritka, autoszomális domi­náns öröklődésű genetikai rendellenesség, amely több szervrendszert érint, és számos bazálsejtes karcinóma (BCC) kialakulásával jár együtt. A szindrómát először 1960-ban írták le, azóta számos kutatás foglalkozott a patogenezisével, klinikai megjelenésével és kezelési lehetőségeivel.