Egy új kutatás szerint a gyermekkori és serdülőkori depresszió esetén drámaian növekszik a korai halál, vagy a későbbi élet során bekövetkező betegségek kockázata.

Amerikai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a myomák nagyobb mentális megterhelést rónak a nőkre, mint más krónikus betegségek, például a szívbetegség, cukorbetegség vagy emlőrák.

Legújabb kutatások szerint a jelentősebb depressziós zavart mutató egyénekben sokkal valószínűbb az inzulin-rezisztencia fennállása, mint azokban, akik nem szenvednek depresszióban.

Megkaphatná-e azokat a gyógyszereket egy magyar beteg is, amikkel az amerikai elnököt kezelték, miután kiderült, hogy COVID-19-beteg? Mik voltak ezek, és elérhetők-e nálunk? Bár a WHO egyiket sem tartja igazoltan hatásosnak, mégis, vészhelyzet van! A WHO alkalmazása arra használható, hogy képezzük magunkat a betegség kapcsán, még magyarul is, oklevelet is kapva a kurzus elvégzéséről. 

Metaanalízisben a pregabalin és a gabapentin egyaránt hatásosnak bizonyult a gerincvelősérültek neuropathiás fájdalmának enyhítésében. A fájdalompontszámok és a biztonságosság terén nem igazolódott különbség a két szer között, de a fájdalom bizonyos aspketusaiban a pregabalin volt a jobb. 

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit. 

A Scientific Reports tanulmánya szerint a hallás még öntudatlan haldoklók esetében is működhet az egészségesekéhez hasonlóan, míg tanulmányok százai hívják fel a figyelmet arra, hogy a halálról való gondolkodás előítéletesebbé teheti az embert.

Egy most közzétett vizsgálat a 2-es típusú cukorbetegség 19 kockázati tényezőt azonosította. Újdonság, hogy a betegség fontos rizikófaktoraként jelölték meg az álmatlanságot.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) kezelésében alkalmazott inzulinterápiával kapcsolatos adherencia igazoltan jobb betegkimenetelekkel társul, ezen belül javul a glykaemiás kontroll, csökken az egészségügyi források felhasználása, és mérséklődik a halálozás. Több kutatás is azt igazolja ugyanakkor, hogy a diabétesszel diagnosztizált betegek közel egyharmada számol be arról, hogy a megelőző egy hónapban legalább egy alkalommal nem tartotta magát az inzulinterápiás előírásokhoz.

Bár a szorongást elsődlegesen az idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerekkel kezeljük, elképzelhető, hogy más gyógymódokat is be kell vetnünk, amennyiben bebizonyosodik az endokrin rendszer szerepe.