Hogyan csökkenti a testmozgás a magas vérnyomást?
Az amygdala területén egy új mechanizmust fedeztek fel, ami megakadályozhatja a hipertónia kialakulását.
- A rezisztens hipertónia korszerű kezelése
- Automatikus adattovábbítás a hipertónia kezelésében
- Sóhelyettesítők a magas vérnyomás megelőzésében
- Hogyan befolyásolja a napi sóbevitel a halálozást?
- Korszerű hipertóniakezelés: a fix dózisú hármas kombinációk jelentősége
- Bizonyos típusú tachycardiában kedvező lehet a megasabb sóbevitel
- Mennyi nátriumot és káliumot fogyasszunk?
- A nátrium-bevitel korlátozása szívelégtelenségben
- Nátriumbevitel - túlzásoktól mentesen
- Távgondozásos vérnyomás- és a koleszterinszint csökkentés
- Vérnyomás monitorozás ideiglenes tetoválásokkal
- Vérnyomáscsökkentő kezelés 2-es típusú diabetesben – ördögi páros a parkettán
- Kardiológiai szűrővizsgálatok és állapotfelmérés
Az Acta Physiologica folyóiratban január 13-án jelent meg a japán Juntendo University kutatóinak cikke, amelyben a testmozgás és a magas vérnyomás szabályozása közötti kapcsolat területén elért új eredményeikről számoltak be. Patkány modellszervezeteken végzett vizsgálataik során azt figyelték meg, hogy a krónikus stressz emeli a vérnyomást, ám az önkéntes testmozgás az amygdala STAT3-szintjének helyreállításával képes megelőzni a hipertónia kialakulását. Ez a felfedezés rávilágít a testmozgás szív-érrendszeri előnyei mögött álló új, agyi alapú mechanizmusra, és megnyitja az utat a stressz okozta magas vérnyomás elleni lehetséges új terápiák előtt.
A magas vérnyomás (hipertónia) világszerte a korai halálozás egyik vezető oka. A krónikus stressz jelentős szerepet játszik kialakulásában, ám ennek a folyamatnak a mögöttes mechanizmusa, amely számos biokémiai útvonalat foglal magában, még nem kellően tisztázott. Ezen útvonalak felderítése a hipertónia elleni új terápiás készítmények kifejlesztése előtt nyithatná meg az utat.
A mostani vizsgálat egy lépéssel közelebb viszi a tudományt ezen mechanizmusok feltárásához: a Hidefumi Waki professzor, Dr. Keisuke Tomita és Dr. Ko Yamanaka vezetésével végzett kutatás fő eredménye, hogy az önkéntes testmozgás megakadályozza a stressz okozta krónikus magas vérnyomás kialakulását az amygdala jelátvivő és transzkripciós aktivátor 3 (stat3; signal transducer and activator of transcription 3) gén helyreállításán keresztül. Ez a gén létfontosságú az amygdala normál működéséhez.
Az amygdala kulcsszerepet játszik a szervezet szív- és érrendszeri válaszreakcióiban. Ha a szervezetet tartós stressz éri, ez a régió vérnyomás-emelkedést vált ki, ami növeli a szívbetegségek kockázatát. Annak megértése érdekében, hogy a testmozgás hogyan befolyásolja ezt a folyamatot, a kutatók a patkányokat három hétig tartó krónikus stressznek tették ki, de az egyik csoport önkéntes alapon egy mókuskerékben futhatott (erre nem kényszerítették az állatokat). Ezt követően a kutatók génexpressziós elemzéssel vizsgálták a vérnyomás és a különböző gének szintjét az amygdala területén a molekuláris szintű változások meghatározása érdekében.
A tanulmány megállapította, hogy a krónikus stressz a vérnyomás jelentős emelkedéséhez vezetett. Ezen túlmenően a génexpressziós elemzés kimutatta a stat3 gén csökkent expresszióját az amygdalában. Amikor azonban a stresszes patkányok napi testmozgást végeztek, a vérnyomásuk normalizálódott, és a STAT3 szintje is visszaállt a normál tartományba.
“További vizsgálataink azt is kimutatták, hogy a stat3 expressziójának blokkolása az amygdalában stressz hiányában a vérnyomás emelkedését eredményezte, ami alátámasztja a stat3 fontos funkcióját a kardiovaszkuláris szabályozásban. A kardiovaszkuláris dinamika edzés utáni javulása a stat3 expresszió helyreállásának tulajdonítható, valószínűleg neuroprotektív és gyulladáscsökkentő hatásai miatt” - összegzett Waki professzor.
A tanulmány eredményei rávilágítanak egy eddig ismeretlen agyi alapú mechanizmusra a testmozgás magas vérnyomás elleni hatásosságának területén. Míg a rendszeres testmozgás már most is ajánlott a szív egészségének megőrzése érdekében, ez a tanulmány azt sugallja, hogy a stressz okozta magas vérnyomás és a kapcsolódó állapotok, például a szorongás nem gyógyszeres terápiájaként is szolgálhat. A kutatók azonban figyelmeztetnek, hogy további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ezeket az eredményeket embereken is megerősítsék, és hogy feltárják, hogy a STAT3-at célzó terápiák új kezelési módokat kínálhatnak-e a magas vérnyomás kezelésére.
“Pillanatnyilag úgy látjuk, hogy ez a mechanizmus potenciálisan szerepet játszik a krónikus stresszre adott artériás nyomás növekedésében és annak edzéssel történő javulásában, de mindkét hatást jövőbeni humán vizsgálatokban kell tisztázni” - fejtette ki Waki professzor.
A kutatócsoport ezután azt tervezi, hogy megvizsgálja, hogy a testmozgás bizonyos típusai - vagy akár farmakológiai megközelítések - fokozhatják-e a STAT3 aktivitását az amygdalában, hogy védelmet nyújtsanak a magas vérnyomás ellen. Összességében kutatók eredményei megerősítik az egyszerű, de igen fontos üzenetet: a testmozgás nem csak a testnek, hanem az agynak is jót tesz.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Study shows how exercise counteracts stress-induced high blood pressure
Irodalmi hivatkozás:
Tomita, K., et al. (2025). Potential role of signal transducer and activator of transcription 3 in the amygdala in mitigating stress‐induced high blood pressure via exercise in rats. Acta Physiologica. doi.org/10.1111/apha.14274.