Hogyan befolyásolja a napi sóbevitel a halálozást?
A sófogyasztás biológiai szükséglet, az élettani folyamatok elválaszthatatlan része, viszont a túlzott sóbevitel magas vérnyomást okoz. A magas vérnyomás emeli a kardiovaszkuláris megbetegedések számát és az ebből származó morbiditást.
- Bizonyos típusú tachycardiában kedvező lehet a megasabb sóbevitel
- Mennyi nátriumot és káliumot fogyasszunk?
- A nátrium-bevitel korlátozása szívelégtelenségben
- Nátriumbevitel - túlzásoktól mentesen
- A hyponatraemia és a nem megfelelő ADH-elválasztás
- A táplálkozási támogatás kulcsfontosságú lehet szívelégtelenségben
A túlzott sóbevitel évente kb. 5 millió halálért felelős világszerte. A sóbevitel csökkentésére irányuló erőfeszítéseket megnehezíti, hogy nem ismert: a feldolgozott élelmiszerekben mennyi az „elrejtett” só.
A 2019-ben kiadott Global Burden of Diseases, Injuries, and Risk Factors Study-ban összegyűjtött 87 kockázati faktor közül világszinten a magas vérnyomás vezeti a sort. A sóbevitel korlátozása csökkentheti a magas vérnyomás kedvezőtlen hatásait, de továbbra sem tudjuk, hogyan függ össze a táplálékhoz adott só és a halálozás, illetve, hogy a sóbevitel korlátozása mennyire befolyásolja az emberek egészségi állapotát?
A kardiovaszkuláris betegségek és a halálozás
Mivel a táplálékkal bevitt nátrium mennyisége a kardiovaszkuláris betegségek és a korai halálozás kockázati faktora, a magas nátriumbevitel megrövidíti az élettartamot. Ezt a hipotézist kísérelték meg bizonyítani egy a nátriumbevitel és a várható élettartam összefüggését vizsgáló, 181 országra kiterjedő tanulmányban. A nátriumbevitel egyenes arányban áll a várható élettartammal, és a fejlett országokban fordítottan arányos a bármilyen okból bekövetkező halálozással. A várható élettartam, a mortalitás és a nátriumbevitel kapcsolatáról tudományos viták folynak, melyekhez viszont - a bizonytalanságok tisztázására - egyenes arányú, J-alakú, vagy fordított arányú összefüggések összetett adataira van szükség.
A 501.379 résztvevő (UK Biobankból származó) adatait tartalmazó prospektív vizsgálatban a kutatók kimutatták, hogy a táplálékhoz nagyobb gyakorisággal adott só - a diétától, az életmódtól, a résztvevő szociális-gazdasági helyzetétől és fennálló betegségeitől függetlenül – szignifikánsan növeli a korai halálozás- és a rövidebb várható élettartam kockázatát. A pozitív összefüggés magas kálium-tartalmú táplálékok (zöldségek, gyümölcsök) fogyasztásával enyhíthető. A kutatók az alábbiakat figyelték meg:
- A valamilyen okkal összefüggő (cause-specific) idő előtti halálozás kérdésében kimutatták, hogy a táplálékhoz adott nagyobb mennyiségű só szignifikánsan növeli a kardiovaszkuláris betegségekből és a daganatokból származó mortalitást (P-trend <0,001 mindkét mutatónál).
- Sónak a táplálékhoz való rendszeres hozzáadásához rövidebb várható élettartam társul: az 50 éves korban végzett mérésnél nőknél 1,50 (95%CI 0,72-2,30), férfiaknál 2,28 (95%CI 1,66-2,90) évvel rövidül meg az élettartam azokhoz képest, akik soha nem, vagy csak ritkán adtak sót a táplálékhoz.
Az étel étkezés közben történő megsózása a „nyugati diéta” során az összes sóbevitel 6%-20%-át képezi. Ráadásul az asztali só 97%-99%-ban nátrium-kloridból áll, és ezért nincs mód jelentősebb mennyiségű egyéb diétás faktor (pl. kálium) bevitelére. Így közvetlen összefüggés mutatható ki a nátrium bevitel és a mortalitás között. 2010-ben becslések szerint 1,65 millió kardiovaszkuláris halál következett be világszerte a napi 2,0 grammnál több nátrium-fogyasztás miatt.
Sóérzékenység
A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az általános népességben mérsékelt napi nátrium bevitel (3-5 g/nap) javasolható. Hipertóniában szenvedők ennek az alsó határánál maradjanak. Egyes táplálkozási tanácsok 2300 mg-nál kevesebb napi mennyiségben javasolják 14 éves kor felett a napi nátrium-adagot, 2-13 év között ennél is kevesebbet. Bár rövid klinikai vizsgálatokban megkísérelték napi 2 grammnál kevesebb nátrium bevitelét, ezek soha nem tartottak 6 hónapnál hosszabb ideig. ilyen módon ellentmondásos információink vannak az alacsony nátrium bevitel és a vérnyomás, valamint a kardiovaszkuláris betegségek összefüggéseiről, de a legtöbb vizsgálatban látszott, hogy a hipertóniás és a nem hipertóniás egyénekben a kevesebb nátrium-bevitel miatt csökken a vérnyomás. Ugyanakkor nem feltétlenül szükséges a nátrium-bevitel csökkentése 3-5 g/nap alá. Nátriumban gazdag diéta hatására a legtöbb normotenzív egyénnél az átlagos artériás nyomásban csak minimális változás következik be, a hipertenziós egyénekben kb. 4 Hgmm-rel nőnek az értékek. Továbbá magas vérnyomásos, „só-érzékeny” egyénekben a magas nátrium-bevitel akár 10 Hgmm-rel is emelheti az artériás vérnyomást.
A kálium hatása
Amennyiben a szokványos nátrium-kloridot kálium-kloriddal helyettesítjük, enyhíthetjük a só egyes káros kardiovaszkuláris hatásait. A nátrium csökkentéséhez és a káliumtartalom növeléséhez alacsonyabb vérnyomás társul. Egy 600 kínai falu több mint 20.000 lakosán végzett vizsgálatban összehasonlították a 100%-ban nátrium-kloridot és a 75%-ban nátrium-kloridot, plusz 25%-ban kálium-kloridot tartalmazó sóbevitelt. A vizsgálatban a srtokra, a kardiovaszkuláris eseményekre és a halálozásra magas kockázatú személyek vettek részt, a 4,74 év átlagos követés utáni eredmények igen meglepően alakultak. A stroke jóval kevesebb volt a kevert sók használata esetén (1000 személyenként 29,14 esemény vs 33,65 esemény, RR: 0,86, 95%CI 0,77-0,96, P=0,006), de csökkent a kardiovaszkuláris események aránya és a bármilyen okból bekövetkezett halálozás aránya is. A súlyos mellékhatások (mint pl. a hiperkalémia) nem fordultak elő gyakrabban a kevert sókat fogyasztó csoportban a standard sókat fogyasztókhoz képest.
Változatlanul vitás kérdés, hogy a sók kardiovaszkuláris hatása mennyi ideig érvényesül, de az nem kétséges, hogy a világ legtöbb helyén több sót fogyasztanak az emberek, mint a szervezetük igényelne.
Sok minden függ attól, hogy mely embercsoportokat viszgálunk. Vidéken ritkán használnak feldolgozott élelmiszereket – a fenti vizsgálatban szereplők is vidékiek bevonásával zajlott- ők a bevitt sót a főzés során adják a táplálékhoz. Ez meghatározza a kardiovaszkuláris történéseket, de nem érvényes más szociális, környezeti helyzetben. A világ nagy részén a táplálék tartósításakor eleve sok nátrium kerül az élelmiszerekbe, így a sóadalékok hatása nem nagyon érvényesül. Az olaszországi üzletekben kapható gabona-alapú termékek és a World Health Organization által megadott szintek összehasonlításakor kiderült, hogy a legtöbb olasz termékben jóval magasabb a nátrium-tartalom, és ez különösen kirívó az olasz lepénykenyerekben (focaccia), a kovászos kenyerekben, a kekszekben és az ízesített kétszersültekben. A cél az, hogy 2025-re a WHO/ENSZ javaslatoknak megfelelően 30%-kal lehessen csökkenteni az emberek napi nátrium-bevitelét.
Forrás:
Spriano P. How does salt intake relate to mortality? Medscape Medical News. September 09, 2022. Olasz nyelvről fordítva az Univadis Italy-ból.